Dogman – Kutyák királya (2018)

Ígéretesen indul a film. Igen jó az a társadalmi értelemben vett környezet, ahol játszódik, amiben a drog és a bűnözés mindennapos. Sajnos azonban ez a film rendkívül irracionális, és nagyon sok sebből vérzik. Vegyük alapul Marcellot, akinek meglehetősen furcsán van megírva a karaktere. Kiérződik, hogy a rendezőnek vagy írónak az volt vele a szándéka, hogy úgy mutassa be az ő viszonyát Simone-nal, mintha ő egy hűséges kutyája lenne, aki feltétel nélkül követi a gazdáját. Csakhogy az ember nem egy kutya, és kettejüknek nincs elég stabil alapokra építve a kapcsolata, amiből ez következne, hogy a filmnek ezen része így működőképes lenne. A józan ész azt diktálná, hogy Marcello eltávolodjon ettől az embertől, hiszen neki van egy önálló élete és egy gyereke. Melyik normális ember lenne az, aki haverságból összekötné az életét egy erőszakos alvilági bűnözővel, hogy a saját nehezen felépített életét tönkretegye? Sajnos ez nagyon nem működik ebben a filmben. Túl irracionális ahhoz, hogy hihető legyen. Belemehetnék még sok-sok részletébe, amivel szintén problémák vannak, de nem látom értelmét, hogy egy kisregényt teleírjak vele. Egy szó mint száz, kár ezért a filmért. Lehetett volna olyan jó, mint az Elátkozott Város, de sajnos a nyomába sem ér. Jobban jártok, ha inkább az utóbbi filmet választjátok.

Hogyan sodródik bele egy tragédiába a jószándékú, mindenki által kedvelt kutyaápolással foglakozó Marcello? Ez a témája a komor, megrendítő olasz filmnek, amelyet egy valóban zseniális színészi teljesítmény tesz emlékezetessé. Az olasz csizma „orrán”... több» elhelyezkedő Reggio Calabria külvárosában született Marcello Fonte az abszolút főszereplője, akinek minden rezdülése hiteles. Alulról kezdte – takarítóként - a színházi közreműködést, majd kisebb beugrások és szerepek után kapta meg ezt az igazán testhezálló szerepet, amellyel elnyerte az európai film egyik legjelentősebb színészi elismerését. Azoknak, akik nem ódzkodnak a megrázó filmélményektől bátran, nyugodt szívvel ajánlhatom, nem fognak csalódni.

Igazi olasz thriller/dráma. Erős és nyomasztó film, érződik rajta az európai légkör, ami miatt számomra az ilyen filmek mindig nagyobbat ütnek, mert van bennük valami, amit egy hollywoodi film soha nem tud vissza adni. Karakterek is nagyon jók, akárc... több»sak a történet. Egyedül a vége volt számomra "egyszerűen" lezárva, de ez legyen a legnagyobb baj.

Teljesen más típusú filmre számítottam. Ezt most mégis kellemes csalódásként éltem meg. A tartalom és a borító is más stílusra hívja fel a figyelmet (thriller), mégis egy művészien jól sikerült drámával állunk szemben. Ízig-vérig európai alkotás, és... teljes kritika»

Matteo Garrone bűnfilmbe oltott drámája nemcsak a címszereplő Marcello Fonte szuggesztív játéka miatt emlékezetes: a Dogman – Kutyák királya szép lassan bekúszik a bőr alá és a kissé kiszámítható fordulatok, valamint a kevéssé eredeti megoldások sem ... teljes kritika»

A lelki terror és a felszült néma csendek körbe ölelik a filmet. Magávalragadó történet, ami sajnos jelen van a mindennapokban.

A főhösünk egy szerencsétlen, idegesítő, balfék akivel nehéz azonosulni. Nem bírtam végignézni unalmas ugyanakkor nyomasztó.