2019.10.24 00:48 MMcFly2015 Olvasottság: <100x
0

Egy bosszútörténet művészi oldalról megközelítve

Teljesen más típusú filmre számítottam. Ezt most mégis kellemes csalódásként éltem meg. A tartalom és a borító is más stílusra hívja fel a figyelmet (thriller), mégis egy művészien jól sikerült drámával állunk szemben.

Ízig-vérig európai alkotás, és teljesen elrugaszkodik a hollywoodi nagyfilmek világától. A környezettel, a szereplőkkel is könnyebben tudunk azonosulni, sőt a film bonyodalmául szolgáló probléma is teljesen életszerű.

Egy bosszútörténet művészi oldalról megközelítve

Kicsit utána jártam, mennyire igaz történetet vitt vászonra Matteo Garrone, és a végén lévő főteres lezárás valóban megtörtént... Viszont itt egy rendezői húzással nem mindennapi, művészi lezárást láthatunk.

Ha már művészfilmként emlegetem a Dogman – Kutyák királyat, akkor érdemes kitérni arra a szimbólumra, amit a cím és a főszereplő viselkedése, színészi játéka sugall. Teljesen úgy viselkedik, mint egy melegszívű, szelíd kutya, aki emberek között nem tud érvényesülni, csak kutyák közt érzi jól magát, és egy nem túl hasznos barátra tesz szert, mégis hűséges marad hozzá, hiába verik el, vagy tartják végig terrorban. Sok jelenetnél meg se kell a színésznek szólalni, a szemére, az ábrázátára minden kiül. Óriási alakítást láthatunk általa, le a kalappal. Ahogy haladunk előre, annál nyomasztóbb a hangulat, egyre jobban átérezzük a rossz döntések sorozatát, és mint egy jó drámának a vége, igazán szívszorító a teljes történet.

Különleges filmélményt diktál a Dogman – Kutyák királya, már csak az egyedisége miatt érdemes vele tenni egy próbát. Ez egy olyan bosszúsztori, ami garantáltan megmarad a megtekintés után még hetekig az ember fejében.

dráma | krimi | thriller

Marcello egy igencsak kedves személy, de ideje java részét kutyák közt tölti. A légynek sem tudna ártani, amikor azonban összetűzésbe kerül a környéket terrorizáló... több»

0