2019.10.24 00:48 MMcFly2015 Olvasottság: <100x
0

Egy bosszútörténet művészi oldalról megközelítve

Teljesen más típusú filmre számítottam, de végül kellemes csalódásként éltem meg. A tartalom és a borító egy tipikus thrillert ígér, mégis egy művészien megkomponált drámát kapunk.

A Dogman – Kutyák királya ízig-vérig európai alkotás, amely teljesen elrugaszkodik a hollywoodi nagyfilmek világától. A környezet és a szereplők sokkal valóságosabbnak hatnak, a történet bonyodalma pedig hétköznapi, életszerű problémából indul ki.

Egy bosszútörténet művészi oldalról megközelítve

Utánanéztem, mennyire épül igaz történetre Matteo Garrone filmje, és a lezárásban látott főtéri jelenet valóban megtörtént. A rendező azonban egy művészi csavarral új értelmet adott neki, ami különleges atmoszférát kölcsönöz a filmnek.

Ha már művészfilmként tekintek a Dogman – Kutyák királyára, érdemes kiemelni a szimbolikáját is. A cím és a főszereplő jelleme szorosan összekapcsolódik: olyan, mint egy szelíd, hűséges kutya, aki az emberek között nem találja a helyét, de az állatok társaságában otthon érzi magát. Egy olyan barátra tesz szert, aki folyamatosan kihasználja és terrorizálja, mégis ragaszkodik hozzá, akár egy feltétel nélküli szeretetet érző háziállat. Marcello Fonte alakítása kivételes: sok jelenetben elég csak a tekintetére figyelni, az arcára minden kiül.

Ahogy a történet halad előre, a feszültség egyre nyomasztóbbá válik. A rossz döntések sorozata szinte elkerülhetetlen végkifejlethez vezet, a film drámai lezárása pedig szívszorító.

A Dogman – Kutyák királya egy különleges filmélmény, amely egyedi megközelítése és atmoszférája miatt garantáltan mély nyomot hagy a nézőben. Ez egy olyan bosszútörténet, amely még hetekig ott motoszkál az ember fejében.

dráma | krimi | thriller

Marcello egy igencsak kedves személy, de ideje java részét kutyák közt tölti. A légynek sem tudna ártani, amikor azonban összetűzésbe kerül a környéket terrorizáló... több»

0