2019.05.21 19:22 Kralmos Olvasottság: 791x
0

Almodóvar 21. nagyjátékfilmje

Pedro Almodóvar egyszerűen képtelen leállni a filmezéssel. 69 éves, és a Fájdalom és dicsőség a 21. nagyjátékfilmje a Mindent anyámról, az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén direktorának. És bár valószínűleg meglepni nem fog már minket a mester, de rendkívül élvezhető módon ismételgeti önmagát.

Ám azért hozzá kell tenni, hogy új filmje az első teljesen nyíltan felvállalt önéletrajzi ihletettségű alkotása. A történet főszereplője Salvador Mallo (Antonio Banderas), egy szenior filmrendező, aki éppen egészségügyi és mentális mélyponton van az életében. Folyamatosan múltbeli emlékei jutnak eszébe. Az édesanyja, a falu, a papnevelde, a pince, a régi arcok...

Almodóvar 21. nagyjátékfilmje

Almodóvar sokadjára hozza fel a megszokott témáit, mint például a függőség, a gyerekkor, az édesanyja jelenléte, a homoszexualitás stb. És a végeredmény ismételten egy nagyon "almodóvaros" film. Könnyeikkel küszködő emberek nagy pillanatai, a titokzatos múlt felidézése, érzelemdús nagymonológok, melankólikus hangvétel, szentimentalista zene, élénk színhasználat, tehát minden, ami a csövön kifér. Azt kapja az ember, amire számított. És bár néha kicsit darabos a cselekmény, van egy elég kellemes sodrása az egésznek, így nem esünk ki egy pillanatra sem a filmből. A humorral most sincs baj, és remekül megfér az érzelemdús, igazi spanyolos temperamentumú dráma mellett.

Szóval Almodóvar hozza a tőle megszokott szintet. És ez most is biztosít nekünk egy nehéz téma felvetések ellenére is kellemes, élvezhető moziélményt. És nagy valószínűséggel ezt a féle filmes miliőt még egy jó párszor meg fogjuk kapni a spanyol rendezőtől. S ennél nagyobb "problémánk" ne is legyen!

dráma

Salvador Mallo eljutott élete azon szakaszához, amikor az ember megáll, átértékeli az elmúlt évek történéseit, számot vet a döntéseivel, leltárt készít az évtizedeken át... több»

0