Szajki Péter először forgatott olyan filmet, ami nem szkeccsekből épül fel. Jobban jártunk volna, ha marad a kaptafánál.
A 2008-as Intim fejlövés üde színfolt volt az akkori magyar filmgyártásban: alacsony költségvetéssel, állami támogatás nélkül készült, a kissé fapados látványt azonban sikerrel ellensúlyozták a lendületes párbeszédek, a fantasztikus színészi alakítások és a merészség, ahogyan Szajki a szexualitás témájához nyúlt férfi hősei történetein keresztül. Az Intim fejlövés a mai napig követendő példaként szolgálhat azon filmesek számára, akik nem állami támogatásból, hanem saját erőből szeretnének egyedi, aktuális és friss mozgóképet letenni az asztalra. A 2012-es párdarab, a Nejem, nőm, csajom pontosan azt hozta, amit ígért: hasonló, intim kérdéseket boncolgató történetek, ezúttal női szereplők szemszögéből bemutatva. A második filmben a szkeccsek többsége már inkább az abszurdba hajlott, Szajki és írótársa, Szajki-Vörös Adél azonban sikerrel ötvözték a képtelen helyzeteket és a való életből kiragadott párbeszédeket, ráadásul a Nejem, nőm, csajom sem volt épp kispályás a szókimondó stílust és a szexuális jellegű problémák tabuk nélküli fejtegetését illetően.
A rendező életművében fontos lépést jelent a Most van most, hiszen, ellentétben az előző filmek töredezett szerkezetével itt egyetlen, lineáris történetszál hivatott kitölteni a másfél órás játékidőt, ráadásul a jelenetek kb. 90%-ában azt látjuk, ahogy két szereplő ül egy taxi utasterében. Szilvi (Tompos Kátya) menyasszonyi ruhában menekül az esküvőjéről (lásd még: Jakab Juli, Senki szigete), így botlik bele a taxisofőr Petyába (Mohai Tamás), ők ketten pedig nyakukba veszik az országutat, hogy Szilvi múltbéli hibáit próbálják meg kiküszöbölni, miközben mindkettejük traumái és démonai a felszínre kerülnek.
A Most van most tehát egy road movie-ba oltott romantikus vígjáték szeretne lenni, az előbbi maradéktalanul teljesül is: a főszereplő páros különféle okokból kifolyólag körbeautózza a főváros utcáit és a Budapestet körül ölelő zöldövezetet is. Minden helyszín egy-egy szelet Szilvi múltjából, legtöbbször egyébként a Nejem, nőm, csajom-hoz hasonlóan abszurdba hajló konfliktusokkal, például a lány egyik exével (Kovács Lehel ellopja a showt e rövid jelenetben), aki időközben drag queen lett egy melegbárban és épp a nemátalakító műtétjére készül. Szajki Péter és írótársa, Szajki-Vörös Adél azonban ezúttal nem tudtak hiteles, átélhető dilemmákat írni karaktereiknek, így hiába az igyekezet, a Most van most sajnos nem működik úgy, ahogyan az Intim fejlövés vagy akár a Nejem, nőm, csajom. Egészen konkrétan a film megragad a légből kapott lózungoknál, ahogy a cím is utal rá: éld meg a pillanatot, élvezd az életet, stb. Ez pedig nemcsak egy egész estét betöltő alkotáshoz kevés, de egy szkeccshez is az lenne. Így aztán a legtöbb esetben túlírt, fantáziátlan dialógusok nem működnek, és ami a legnagyobb probléma, hogy a két főszereplő sem igazán találja a helyét a kamera előtt. Egyfelől, Tompos Kátya és Mohai Tamás között nem igazán van kémia, ami nem könnyíti meg a néző helyzetét abban, hogy szurkoljunk nekik, ha már többnyire kettejüket kell néznünk, ahogy együtt autóznak. Emellett, és ez már színészvezetési kérdés, Szajki Péter mintha nem vette volna észre, hogy Mohai Tamásnak sokkal jobban áll a figura drámai oldala, Tompos Kátya pedig kisujjból képes lett volna lehozni az önmagát kereső, elkeseredett hősnőt. Ehelyett mindkét színész inkább ripacskodik, különösen a játékidő első felében. Petya karaktere és vele együtt Mohai Tamás játéka az utolsó fél órában kezd el remekül működni, a drámai él felerősödésével, ekkorra azonban már sajnos késő. Hasonló a helyzet Szilvi esetében, aki a filmidő jelentős részében egyszerűen idegesítő, és mire előkerülnének a karakter igazán átélhető dilemmái, már le is mondtunk róla és az egész filmről.
A mellékszereplők azonban kellemes meglepetéseket szolgáltatnak. Az Intim fejlövésben a rocker expasit játszó Zrinyi Gál Vince például a Most van most egyik legerősebb jelenetét hozza Szilvi egyik volt szerelmeként: nagyjából 8 perc alatt hihetetlenül kifinomult megoldásokkal építi fel a szakítást feldolgozni nem képes, ezért egy tanyára visszavonuló, sokgyerekes, szutykos overálos kecsketenyésztőt. Megsüvegelendő teljesítményt nyújt még Básti Juli is, aki a tőle megszokott profizmussal robban be a vászonra Szilvi anyjaként. Ugyan neki sem jut túl sok idő a vásznon, de ő is képes arra, hogy a megszabott keretek között profin felépítse a karaktert.
A Most van most alkotóinak igyekezete mindenképp értékelendő, hiszen egy sok helyszínen játszódó filmet forgattak le Filmalapos támogatás nélkül, ismert színészekkel, ráadásul Szajki Péter megpróbált kilépni a komfortzónájából, és a szkeccsfilmen túl egy lineáris vezetésű munkával bizonyítani rendezői tehetségét. Ám sajnos a fantáziátlan, sok helyen lötyögő, közhelyekkel teli forgatókönyv, az eleinte kifejezetten elfuserált színészvezetés és a néhol felszínre törő infantilizmus beárnyékolja ezt az ambiciózus projektet, és egy idő után már sem az úti cél, sem maga az utazás nem lesz igazán izgalmas.
58 Most van most (2019)
Egy hamisítatlan road movie, amely egyszerre lebilincselő és érzelmes. Petya megunta a jogász pályát, és úgy döntött, taxisofőrnek áll. Éppen szabadnapos, amikor beugrik hozzá... több»
