Az A24 megint odatette magát rendesen. Kiváló film, de súlyos. Nagyon súlyos. Az amerikai bibliazóna white trash underclass két (a film elején pár percig három) különösen egyszerű figurája sodorja magát egyre mélyebb szarba.
Az egész film egy szabadesés egy fekete lyukba. Fáj nézni, de nem lehet abbahagyni, muszáj folytatni, nem lehet leállni. Olyan elemi erővel festi le azt a suttyó alsó-amerikai világot, ami nem szokott benne lenni a csillivilli hollywoodi szuper-ügynökös akció-blockbusterekben, hogy az elképesztő. A legutóbbi időben ilyen szempontból hasonló filmet egyet láttam, az American honeyt.
Elég sokat tapasztaltam már az Egyesült Államokból utazásaim során, és nagyon hitelesnek látszik ennek a rétegnek és világnak az ábrázolása. És helyén van az összes részlet, a kövér rendőrnővel meg a szolgálatban termoszból tütüző főnökasszonyával, a kocsmával, az összes elfuserált aprósággal. Elsőre azt hiszed, vígjátékot nézel, a vége felé meg már félsz, hogy mi derül még ki. Olyan, mint a nemzeti együttműködés rendszere, folyamatosan azt mondod, „nem, ennél már nem lesz lejjebb, neee, nem, ugye nem, áááá, de igen”, és megcsinálták, és mégis van még lejjebb, mindig van még lejjebb, és ez így megy tovább, végig, másfél órán át. Egyre lejjebb vergődnek a mocsárba. Huh. Még mindig nem ventiláltam ki az élményt. Nem mondom, hogy egy Csupasz pisztoly vagy Dumb és Dumber, de nézésre ajánlott alkotás, nagyon tanulságos. Aki már járt arrafelé, és nem az ötnapos manhattani csoportos útra gondolok itt, hanem aki tényleg járt már ott, vidéken, kocsmázva-biliárdozva, pusztulat motelekben megszállva, annak különösen élmény lesz kicsit betekinteni a színfalak mögé.
63 Dick Long halála (2019)
Dick meghalt múlt éjjel, Zeke és Earl pedig nagyon nem szeretnék, ha bárki megtudná, hogyan. Nagy kár, mivel a hírek egy alabamai kisvárosban gyorsan terjednek. több»
Szereplők: Jess Weixler, Sunita Mani, Sarah Baker, Michael Abbott Jr., Virginia Newcomb
