2019.10.26 14:07 Lubi Olvasottság: <100x
1

Eddie Murphy visszatér

Eddie Murphy visszatért, ugyan egyelőre nem a nagyvászonra, de legalább a minőségi filmezéshez. A Netflix saját gyártású produkciójában készült A nevem Dolemite című életrajzi vígjátékával Murphy ismét visszakerülhet arra a színészi magaslatra, ahol egykor bérelt helye volt. A nézők pedig egy végtelenül szórakoztató, minőségi filmélménnyel gazdagodhatnak otthon a kisképernyő előtt, ugyanis a Netflix legfrissebb kínálata mindenkinek tartogat valamit.

A mozikból lassan kiszorulni látszó közepes költségvetésű filmek gyűjtőhelyévé avanzsált streaming szolgáltató hétről-hétre kitesz magáért a friss premierjeivel. Havonta egy mozijegy áráért nem csak a folyamatosan bővülő kínálatukat lehet korlátlanul elérni, de heti rendszerességgel jelennek meg a gyakran heti mozipremiereket is megszégyenítő filmjeik. A megszégyenítés pedig mind minőségben, mind nézőszámban is érthető. Természetesen nem a szolgáltatást szeretném eladni, de jelenleg a moziiparban egy olyan hézagot tölt be a streaming kínálat, ami az egyszerűbb, ugyanakkor minőségi, szórakoztató filmek, rétegközönségnek szóló drámák és életrajzi filmek, vígjátékok szűkülő mozis kínálatát ellensúlyozza. Időnként valóban sajnálatos, hogy ezeket az alkotásokat lehetőség sincs nagyvásznon megtalálni, de megtekintésük sokszor egy laptop képernyőjén is éppen olyan hatásos.

Eddie Murphy visszatér

Így van ez a héten elérhetővé vált, A nevem Dolemite című filmmel is. A valós személyeken és igaz történeten alapuló sztori főszereplője Rudy Ray Moore, egy afroamerikai férfi, aki a hetvenes években vált hatalmas sztárrá Amerikában. Rudy-nak gyerekként azt mondták, nem lesz belőle semmi. Őt is az a sors várta, mint megannyi ismerősét, hogy napszámosként dolgozzon kifulladásig a megélhetésért. De Rudy-nak volt egy álma. Felköltözött a nagyvárosba, és kezdetben egy lemezboltban dolgozott eladóként. Sok mindennel próbálkozott, és nem adta fel. Majd sikerült kitörnie, és komikus lett belőle. Az így szerzett pénzt és hírnevet kockáztatva pedig betört a filmiparba, ahonnan ma is ismerik a nevét.

A film az ő történetét meséli el. Arról, ahogy soha nem adta fel az álmait, még a nehézségek ellenére sem, és végül megvalósított mindent, amit szeretett volna. A film főszerepében Eddie Murphy viszi el a show-t. Ez kétségkívül az ő filmje, és sokkal inkább önmaga benne, mint valaha. De a mellékszereplők is mind kifogástalan alakítást nyújtanak. Olyan karakterek, akiket egy mondatuk alapján megismerünk, és onnantól kezdve végig úgy érezzük, mintha ismernénk őket, pedig alig tudunk meg róluk valamit. Wesley Snipes és Craig Robinson kiemelendő, de minden mellékszereplő szórakoztató, profi alakítást nyújt, még ha nem is jut nekik sok játékidő. Snoop Dogg, Chris Rock és Keegan-Michael Key mind emlékezetesek a maguk jeleneteiben. Ez a film pedig a történetről, a karakterekről, a színészekről és a díszletekről, a megvalósításról szól. Nincsenek hatalmas effektek, vagy a klasszikus elemeket felborító újítások. Egy klasszikus narratívájú, mondhatni konvencionális életrajzi film, ami rendkívül szórakoztató és helyenként kifejezetten vicces, tele emlékezetes megszólalásokkal, jelenetekkel, momentumokkal.

A film jelentős része Rudy álmának megvalósításáról szól, és a játékidő legnagyobb részét az általa forgatott első film tető alá hozása teszi ki. Ezalatt betekintést nyerünk néhány színfalak mögötti kulisszatitokba a filmmel és Rudy életével kapcsolatban, de nem ásunk mélyre. A konvenciók áthágása egyedül a nyelvezetben érvényesül, ugyanis a mozi kifejezetten trágár, ami a főszereplő valós személyét tekintve elkerülhetetlen. De ezenkívül nem ás mélyen a feketék helyzetének bemutatásába a hetvenes években, vagy a moziipar alakulásába és a zeneipar, valamint az éjszakai klubok és kábszerek világával sem foglalkozik, csak említés szintjén. Ez pedig azért fájó kissé, mert a valódi Rudy ebből a világból érkezett, és ennek a világnak a szabályait áthágva érte el hírnevét. Ebből a film csak a hitet és a kemény munkát emeli ki, a körülményeket teljes egészében figyelmen kívül hagyja.

Összességében A nevem Dolemite nem lesz ugyan kultfilm, de remekül megállja a helyét, és nem lehet nem szeretni. Egy kedvesen trágár és rendkívüli, tartalmas, de szórakoztató kikapcsolódás. A kor, a blaxploitation kultúra és a valós szereplők ismerete nélkül is teljes értékűen élvezhető alkotás. Sőt, ha nem tudunk semmit a megtekintés előtt, garantáltan meghozza a kedvünket a Dolemite című eredeti megtekintéséhez, melynek a kulisszái közé kalauzolva meséli el saját történetét, amely valahogy így szól: merjünk nagyot álmodni, és ha teszünk érte, akkor valóra válik!

dráma | életrajzi | vígjáték

Az Oscar-díjas Eddie Murphy főszereplésével a film az élő legendának, Rudy Ray Moore-nak állít portét. A komikus rapper minden negatív hangot megcáfolt, amikor vicces,... több»

1