2023.12.30 20:13 Emmersson Olvasottság: 262x
1

Jean-Paul Cooper

Nyomokban tartalmazott Leonard Bernsteint is a mozi néha. A nagyra tartott zeneszerző-karmester munkásságát nem igazán ismertem meg, de amit láttam, attól nem lettem rajongója. Egy laza erkölcsű, vívódó embert láttam, aki a látható maszk alatt Bradley Cooper volt, idősebben Jean-Paul Belmondónak álcázva. Egy se eleje, se vége karriert nem láttam, mert lázálmos ámokfutás volt a rendezés.

Ellenben Bernstein hű társát csodálhattam. Carey Mulligan lejátszott a vászonról mindenkit, a főszereplőt alakító rendezővel kezdve a sort. Ez azért sem volt nehéz, mert szinte senkinek nem mutatták be a hátterét. Cooper a műsor miatt bandzsa volt, az egész film alatt egyfajta delíriumot láttam az arcán, pedig lehet, hogy csak szédült.

Jean-Paul Cooper

A történet annyira felszínes, olyan kuszán amerikai az egymás szavába vágó párbeszédekkel, hogy már zavaró. A 3:4 arányú vászon és a fekete-fehér képek számomra semmit nem tettek hozzá a történethez, nem lett érthetőbb vagy tagoltabb ettől a mozi. Hol untam, hol idegesített a film. A vége felé kifejezetten csalódott voltam, mert nagyon nem érdekeltek a hospice jelenetek, a szenvedő rákbeteg lélektana. Láttam már ilyet filmen, sajnos sokan megtapasztalták személyesen is. Felesleges volt, az átlagostól ezzel húzták le nálam rosszra az összképet. Bradley Cooper mintha csak magának csinálta volna ezt az életrajzi tisztelgést. Inkább szólt ez róla, mint Bernsteinről. Bánom a kétszer egy órát, amit elfecséreltem erre a filmre, mert hogy belealudtam, így csak két részletben tudtam le. Nem ajánlom, de úgyis mindenki meg fogja nézni.

64 Maestro  (2023)

dráma | életrajzi | romantikus | zenés

Leonard és Felicia bonyolult szerelmi története, attól kezdve, hogy 1946-ban egy partin megismerkedtek, két eljegyzésen, 25 évig tartó házasságon és három gyermeken keresztül. több»

1