Fiatalkorom meghatározó élményei közé tartozott a videotékákba járás, hisz anno az internet még gyermekcipőben is alig járt, ezáltal a legtöbb ismeretemet a televízióban leadott filmekből és a videotékák filmes felhozatalából szívtam magamba. Ezen okok miatt a szerencsésebbek közé tartoztam, mikor a nagybátyámék videotékát nyitottak, így megszámlálhatatlan filmes élményt köszönhet a fiatalkorom nekik.
Annak idején a videokazettás megjelenés egyik megkerülhetetlen formája az úgynevezett (többségében) sárga kazettás kiadás volt, ami Vico néven vált ismertté. Jelen filmünkkel való első találkozásom is ide sorolható, és mivel szinte már semmire nem emlékeztem belőle, gondoltam, nosztalgiázom egy kicsit, és újranézem a Támadók a Marsról című filmet. Érdekes, hogy a gyermekkori emlékeket az idő múlása mennyire képes megszépíteni, hisz csupán annyi maradt meg ebből a filmből, hogy kimondottan szerettem.
Jó pár dolgon meglepődtem, mikor a minap újranéztem eme alkotást. Az egyik, hogy a készítői közt jó pár igazán ismert úriember nevével is találkoztam. Elsőként a rendezői székben Tobe Hooper (1943–2017), akinek azért volt pár igazán ismert rendezése (A texasi láncfűrészes mészárlás, Poltergeist, Életerő). A forgatókönyvért Dan O'Bannon (1946–2009) felelt, aki A nyolcadik utas: a Halál és a Total Recall - Az emlékmás című filmeken is dolgozott már. Ráadásul a forgatókönyvírásba besegített Don Jakoby is, akit pedig olyan filmek írójaként is ismerhetünk, mint az Életerő vagy az Arachnophobia - Pókiszony.
A zenei munkálatokon egy bizonyos Christopher Young tevékenykedett, aki szintén elég ismert névnek számít, de talán a legnagyobb név az egész stábban a speciális effektekért felelős Stan Winston (1946–2008) volt. Úgy gondoltam, hogy ilyen minőségi stábbal nem igazán lehet nagy gondom ezzel a filmmel, még úgy sem, ha a színészek közt ekkora nevek nem találhatók. Tévedtem.
Hiába elsőosztályú a készítői névsor, sajnos számomra egyik téren sem alkottak meghatározót, még úgy sem, hogy kimondottan kedvelem a 80-as évek filmjeit. Bár talán nem az ő munkájuk miatt éreztem a Támadók a Marsrólt ennyire gyengének, hanem sokkal inkább a színészi alakítások miatt, hisz e téren kimondottan rosszul muzsikál a film. A hangulatával is voltak gondjaim. Igaz, hogy sok esetben egészen jól sikerül a megszállással kapcsolatos szorongató légkört megidéznie a filmnek, de ezt is sokszor sutba vágja az érzés, mintha egy gyerekfilmet néztem volna, és ezt igencsak megsínyli a hangulatteremtés.
Sajnos túl sok pozitívumot nem nagyon tudnék felsorolni, talán csak annyit, hogy némi kis nosztalgiázásra jó volt.
48 Támadók a Marsról (1986)
A Támadók a Marsról című sci-fi horror az 1953-as film remake-je, melyben egy kisfiúnak kell szembeszállnia a szülei agyát megszálló idegenekkel. több»
