Tony Montana (Al Pacino) kubai menekültként érkezik Miamiba, hamar egyértelművé teszi, hogy nem mosogatófiúként vagy a bűnözői hierarchia alján képzeli el az életét. Vakmerő, nagyképű, másokat ostobának lát, saját kivételességében pedig vakon hisz. Bűnözői identitása egy percig sem kérdéses, mégis ragaszkodik a politikai menekült illúziójához.
Hirdetés
Brian De Palma 1983-as gengsztereposza a drogkereskedelem, a bűnözés és az amerikai álom fonákját ábrázolja. A függőség ezúttal egy klasszikus rosszfiú történetében jelenik meg, akinek világában a kokain és az alkohol mértéktelen fogyasztása szinte a létezés velejárója, különösebb magyarázatra sem szorul. A vásznon Tony felemelkedésével együtt burjánzik az ízléstelen pompa és a giccs, amely az egész látványvilágot uralja.
A hatalom megszerzése és a szerfüggőség egyaránt elmaszkolja Tony önbecsapásait. A grandiozitás, az agresszió, a paranoid gyanakvás és a sérült emberi kapcsolatok egyenként is elemzésre kínálkoznak. Engem mégis Tony csillapíthatatlan nagyravágyása fogott meg leginkább. Miközben azt hiszi, egyre magasabbra jut, becsvágya béklyóként húzza lefelé, rátelepszik emberi kapcsolataira, fokozatosan felőrli azokat. Mindezek mellett semmibe veszi az alvilág íratlan szabályait, a hatalom hajszolása kiüresíti az életét, korlátokat nem ismerő alkohol- és kokainfogyasztása pedig tovább távolítja a valóságtól.
Tony számára a birtoklás az önérték mércéje: a pénztől, a hatalomtól és a befolyástól várja saját jelentőségének igazolását. Az emberek felett is rendelkezni akar: Elvirát tulajdonának tekinti, húga önállóságát nem viseli el, környezetétől feltétlen engedelmességet követel. Valódi barátság egyedül Mannyhez fűzi. Ahogyan nagyravágyásának nincs felső határa, úgy a megnyugvás is elérhetetlen számára: a megszerzett javak és a beszippantott kokain sem adnak tartós örömöt. A kokainfogyasztás elhatalmasodását a film szemléletesen ábrázolja; a kezdeti szippantásokat hosszú csíkok, végül valóságos kokainhegyek váltják fel.
Tony választott életének velejárója az elmagányosodás, ennek beszédes összegzése a kádjelenet, amelyben a fényűző villa ízléstelen pompájában, szivarral a kezében, mindenkit becsmérelve magára marad. Az éttermi jelenet szintén szimbolikus: Elvira kimondja, amit férje képtelen belátni, hogy nem győztesek, hanem vesztesek. Tony eközben továbbra is a csúcson képzeli magát. Az egyetlen emberi szikra, amely megmaradt benne, hogy képtelen gyermekeket megölni. Éppen ez az erkölcsi határ okozza a vesztét.
A fináléban az asztalon felhalmozott kokainhegy mögött próbál józanul gondolkodni, valójában azonban már csak arra képes, hogy saját nevét ordítsa. Holtteste végül a „The World Is Yours” feliratú földgömb alá zuhan. A befejezés jelképes: Tony mindent megszerzett, amit az élettől akart, csak éppen magát az életet tévesztette szem elől.
Zárszóként egy javaslat: aki függőségben érintett, nyugodtan kérjen segítséget. A felépülés nem egyszemélyes műfaj.
91 A sebhelyesarcú (1983)
Tony Montana (Al Pacino) Kubából érkezik az Egyesült Államokba, de eszében sincs tisztességes életet élni, sőt, kifejezetten az alvilágban szeretne karriert csinálni. Ezért... több»
Szereplők: Al Pacino, Michelle Pfeiffer, Charles Durning, Dennis Franz, Robert Loggia
