Boltot nyit az ördög

2020.08.31 13:18 Kóborló Olvasottság: 235x

3

Mint oly sok horrorrajongó a világon, úgy én is kimondottan szeretem Stephen King könyveit, és ebből kifolyólag mindig érdeklődve nézem meg ezek filmes feldolgozásait. Abba most nem mennék bele, hogy a filmes adaptációi elég széles minőségi skálán találhatók, illetve hogy a legtöbb esetben a könyvei jobban sikerülnek, mint a belőlük készített feldolgozások, de azért vannak olyan filmek is, akik amúgy egész korrektek. Szerintem a Hasznos holmik is a jobb filmes adaptációk sorát bővíti.

Úgy gondolom, hogy a film forgatókönyvírójának, W.D. Richternek egész jól sikerült a könyvet átdolgoznia, hiszen egészen sok kis apróságot képes volt átemelnie a könyvből a forgatókönyvbe, és ezért jár is a piros pont. Tulajdonképpen számomra a könyv egyik legértékelhetőbb elemét sikeresen visszatudta adni a film, az pedig maga a hangulata volt, ami néhol baljós, néhol misztikus, de minden szempont szerint élvezhető. Viszont fontos megemlíteni, hogy a történetvezetése kimondottan komótosan építkező filmre vall, ahol egy pillanatra sem a látványvilággal akarják majd ébren tartani a nézőket, sokkal inkább a jól kidolgozott karakterekkel.

És itt el is érkeztünk a film számomra legjobban értékelhető pozitívumához, méghozzá a szereplőkhöz. Nyugodt szívvel merem kijelenteni, hogy a két főszerepet alakító színész, Ed Harris (ő alakítja a filmben Alan Pangborn seriff karakterét) és Max von Sydow (1929–2020) (ő pedig az ördögi Leland Gaunt bolttulajdonos karakterét) a legjobbak alakításilag az eddig készített Stephen King filmadaptációkban. Szerencsére a többi színész is rendben volt, de az ő karaktereik csak megközelíteni tudták a fentebb említett két úriember színjátszását.

A könyv történetében rejlő lehetőségeket is egész jól adaptálták mozgóképre, hisz annak a lényeges résznek, hogy egy álmos kisváros lakóinak mi is lakozhat a szíve mélyén, igencsak fontos szerep jut a filmben. Technikai megoldásokban nem bővelkedik a film, ami viszont van benne, az hozza a jó szintet. Amit még érdemes megemlíteni szintén a pozitívumai közt, az a zenei aláfestés. Talán amikor először láttam, volt egy-két jelenet, aminél azt éreztem, hogy az ott hallható zenei betétek nem egészen odaillők. Viszont egészében nézve/hallgatva azt kell, hogy írjam, hogy a zenei választásokban is sikerült a film hangulatára ráerősíteniük.

Mivel rengeteg Stephen King könyv kapta már meg a filmes feldolgozását, ezért minden olyan néző, aki rajongója Kingnek, felállíthatott egyfajta sorrendet ezek közt, de nem feltétlenül merem állítani, hogy sok embernél előkelő helyen szerepelne a Hasznos holmik című filmadaptáció. Hisz horrorfilmként kevés (bár azért azt is fontos itt megemlíteni, hogy King legjobb filmadaptációi sem horrorfilmek), történetileg nem egy sodró lendületű alkotás (mondjuk azért a King könyveket sem említeném egy pörgős olvasmányoknak), de mindezek mellett én egy kimondottan jó filmként és jó adaptációként tekintek a Hasznos holmikra.