A Gyerekjáték első része abszolút pozitív meglepetés volt. Remek érzékkel megírt, hangulatos, ügyes horrorfilm, mely a másfél órás játékidő alatt végig fenntartotta a figyelmet. Ezzel szemben a második rész elkövet minden olyan hibát, ami a folytatások sajátja. Minden téren emelni akarta a tétet – ez már a jócskán megnövelt költségvetésből is azonnal szemet szúr –, és sajnos el is bukik a próbálkozásban.
Míg az első rész remekül adagolta a feszültséget, itt ennek nyomát sem látjuk. Minden kiszámítható, nincs egyetlen fordulata sem a filmnek. Bár a gyilkosságok ötletesek, a felületes karakterábrázolás miatt senkihez nem kötődünk igazán, így az elhalálozások is tét nélküliek, csupán csak újabb strigulák szépen egymás után. Főszereplőnk itt már inkább Chucky, nem Andy, így azonban nincs is kiért izgulnunk. Míg az első részben Andy karaktere abszolút szerethető volt, magasan kiemelkedve a gyermekszínészek átlagából, itt teljesen elhalványodik mind a karakter, mind a színészi játék.
A forgatókönyv számos hibát elkövet, sőt néhol egyenesen szembe megy önmagával. Bár Chucky legfőbb célja a fiú lelkének a megszerzése – s ezért az első részben mindent el is követ – itt napokig halogatja a dolgot, lassan, komótosan halad célja megvalósítása felé. Inkább arra törekszik, hogy Andy-t tüntesse fel elmebetegként. S bár a film számos dologban ötletes – a babák dobozából kirakott útvesztő, Chucky szökése a játékgyárból stb. – időnként elképesztően bugyuta.
Minden tekintetben az előzmény fölé akart nőni, holott kevesebb gyilkossággal, viszont egy értelmesebb forgatókönyvvel, mélyebb karakterekkel simán hozhatta volna az első rész színvonalát. Így viszont csak egy sablon folytatás lett, mely alig-alig képes lekötni az embert.
74 Gyerekjáték 2. (1990)
Chucky visszatért! A sátáni mosolyú gyilkos baba életre kel az új fejezetben, amely elmeséli azt az ádáz küzdelmet, amit a kis Andy Barclay folytat a démoni babával szemben.... több»
Szereplők: Brad Dourif, Raymond Singer, Alex Vincent, Grace Zabriskie, Greg Germann
