Emlékszem, a 2000-es évek elején óriási reneszánszát élte a zombifilmes zsáner (28 nappal később, Holtak hajnala-remake, Romero újabb Holtak-trilógiája, valamint a Haláli hullák hajnala és még sorolhatnám), amelynek bűvkörébe a Zombieland is beletartozott. Mivel én nem igazán rajongok ezekért az alkotásokért, így csak elvétve nézek zombifilmeket, aztán mindig rájövök, hogy néhányukban több van, mint ami elsőre látszik.
Látván tehát a szóban forgó filmet, s olvasván egy-két kritikát, véleményt szembetűnő, hogy mennyire a Haláli hullák hajnala köpönyegéből bújt ki a film. Ettől függetlenül azt kell mondanom, hogy Ruben Fleischer filmje egyáltalán nem rossz, sőt, kimondottan szórakoztató. Jól ötvözi a zombiapokalipszis adta kereteket a vígjáték különböző elemeivel, karakterei szerethetőek (A macsó Woody Harrelson és a szende szűz Jesse Eisenberg remek párosítás, de ugyancsak nagyszerű látni Emma Stone-t is, mint akcióbige), miközben megy a zombik aprítása válogatott módon. Vizuális megoldások egészen elképesztőek egy elsőfilmes rendezőtől (gondolok itt a szabályok felvillantására), de a legjobb pillanata a filmnek kétségkívül a Bill Murray házában játszódó jelenetsor. Murray-t amúgy is mindig jó látni egy filmben, hát még akkor, amikor önmagát játssza (és ne feledjük: itt tudtuk meg, hogy megbánta a Garfieldot).
A film pörgős, vicces, szerethető, persze nem tökéletes (gondoljunk már bele: ki akar egy zombikkal hemzsegő városban épp egy vidámparkba menni, még ha az is volt gyerekkori álmainak netovábbja?), de a fő célját eléri: szórakoztató és kikapcsolódást nyújtó szűk másfél órát ad. Kell ennél több egy ilyen fajta filmtől? Aligha.
84 Zombieland (2009)
horror | kaland | road movie | sci-fi | vígjáték
Columbus és Tallahassee egymás szöges ellentétei, mégis együttes erővel próbálják túlélni az egész világot ellepő zobmi hordák támadásait. Útjuk során megismerkednek két... több»
Szereplők: Woody Harrelson, Emma Stone, Bill Murray, Jesse Eisenberg, Amber Heard
