Bár Chris Hemsworth és Miles Teller alakítása abszolút rendben volt, maga a film nem hagyott mély nyomot bennem. Hiányzott a feszültség, a csavar, néztem, és a felénél már azt éreztem, hogy rendben, értem, van itt egy tudós, aki kísérletezik az embereken, de mikor történik már valami, ami elmozdítja a történetet a nulladik pontról. Talán azt volt a legnagyobb baj, hogy már szinte mindent tudtunk az elején, és túlságosan is kiszámíthatóvá vált. Azon járt az agyam, milyen lett volna a film, ha a nézőknek is ad teret a leleplezésre, mert így csak azt néztük végig, ahogy a főhős rájön, hogy itt egy ember a vezér, és nincs is protokoll bizottság (és még egy kis apróság, amit nem spoilerezek el). Hát, azért ez így elég sovány. Talán, ha Tekker karaktere nem tudta volna, hogy csak egy kísérlet részese, vagy tovább megyek, a néző sem tudta volna, csak azt látjuk, amit ő valamelyik szertől, amit kap, és a végén derült volna ki, hogy ez nem is a valóság. Persze, ez nem új ötlet, ez is ugyanúgy sablonos lett volna, hiszen láttuk már nem egy hasonlót, de abszolút benne lett volna a lehetőség, hogy a film a nézőt is kicsit magával vigye a nyúl üregébe. Csakhogy se nyúl nem volt, se üreg, csak egy sekély kis gödör, amibe óvatlanul belelépett a néző a főszereplők és a rendező neve hallatán. Ez volt itt az igazán nagy átverés, ezért viszont nehéz hálásnak lenni.
Bár Chris Hemsworth és Miles Teller alakítása abszolút rendben volt, maga a film nem hagyott mély nyomot bennem. Hiányzott a feszültség, a csavar, néztem, és a felénél már azt éreztem, hogy rendben, értem, van itt egy tudós, aki kísérletezik az embereken, de mikor történik már valami, ami elmozdítja a történetet a nulladik pontról. Talán azt volt a legnagyobb baj, hogy már szinte mindent tudtunk az elején, és túlságosan is kiszámíthatóvá vált. Azon járt az agyam, milyen lett volna a film, ha a nézőknek is ad teret a leleplezésre, mert így csak azt néztük végig, ahogy a főhős rájön, hogy itt egy ember a vezér, és nincs is protokoll bizottság (és még egy kis apróság, amit nem spoilerezek el). Hát, azért ez így elég sovány. Talán, ha Tekker karaktere nem tudta volna, hogy csak egy kísérlet részese, vagy tovább megyek, a néző sem tudta volna, csak azt látjuk, amit ő valamelyik szertől, amit kap, és a végén derült volna ki, hogy ez nem is a valóság. Persze, ez nem új ötlet, ez is ugyanúgy sablonos lett volna, hiszen láttuk már nem egy hasonlót, de abszolút benne lett volna a lehetőség, hogy a film a nézőt is kicsit magával vigye a nyúl üregébe. Csakhogy se nyúl nem volt, se üreg, csak egy sekély kis gödör, amibe óvatlanul belelépett a néző a főszereplők és a rendező neve hallatán. Ez volt itt az igazán nagy átverés, ezért viszont nehéz hálásnak lenni.