Mary Elizabeth Winsteadtől sosem álltak távol a badass női karakterek. A Netflix legújabb bérgyilkos sztorijának főszerepében egyedülálló nívót mutat; kár, hogy a Kate forgatókönyve viszont nélkülöz minden egyediséget.
Noha a film a műfaj alapműveinek elemeiből, illetve kliséiből tevődik össze, az alaptézisben, a saját, még be nem következett haláláért bosszút álló hősnő történetében alapvetően van potenciál. A bosszú klisés téma ugyan, de ebben a megvalósításban még működhetett volna, és a játékidő első negyedében működik is a koncepció. Letisztult, szögegyenes felütéssel indít: Kate, miután megtudja, hogy halálos anyaggal fertőzték meg (a világ legklisésebb elcsábító módszerével), utolsó óráiban hajszát indít, hogy megtalálja gyilkosát. Vagyis A-ból B-tart a cselekmény, melyet aprólékosan megkoreografált és véres akciójelenetekkel tűzdel tele. Ha ez az egyszerű, mégis tartalmas cselekményvezetés a végéig kitartott volna, egy jóval értékelhetőbb végeredmény született volna, elvégre a kevesebb néha több. Ehelyett bejön a történetben egy „nagy” csavar, mely nemcsak előre kiszámítható, hanem egyenest romboló hatással van a történetre. Érződik, hogy a készítők görcsösen el akartak mesélni valami tanulságot, valami drámát, valami érzelmet akartak vinni az egészbe, pedig ez éppen úgy volt jó, ahogy kezdődött.
Mary Elizabeth Winstead kivételével – aki egyenesen lubickol a szerepben – a színészi alakítások frontján sincs az élmezőnyben. Húzónévként jelen van ugyan Woody Harrelson, akinek alapvetően jól is áll Varrick szerepe, de a természetes színészi karizmán kívül, ami körüllengi őt, nem is próbál úgy tenni, mintha színészkedne. Unott pókerarccal végigtolja a filmet, mely egy ritka unalmas és sótlan figurát eredményez. A japán színészek hozzák a kötelező, arctalan jakuzákat, talán Miku Martineua-t és Jun Kunimurát lehetne kiemelni – előbbit a nagyon idegesítő, utóbbit a nagyon karakteres, ám súlytalan alakítása miatt.
Ezek mellett azonban nem lehet rásütni a menthetetlenül rossz film bélyegét a Kate-re. Számos erőssége van, melyeket remekül ki is aknáz. Helyszínválasztásban és hangulatteremtésben egyaránt jelesre vizsgázik. Szuggesztíven ábrázolja a japán metropolisz sötét oldalát, néhol képregényeket idéző tónust kölcsönözve a képi világnak. Tracklistje szintén kimeríti a cool fogalmát: szuper J-pop slágerek gondoskodnak a témához leginkább illő zenei aláfestésről. Akciójelenetei már-már művészien véresek, és a szadizmus sem áll messze tőle; mindezt pedig olyan szinten műveli, hogy néhol a Kill Bill tarantinói henteléseit idézi.
Igényesebb kidolgozással akár egy egészen színvonalas produkció is lehetett volna tehát a Kate, azonban áldozatul esett a rossz kreatív döntéseknek.
66 Kate (2021)
Egy bérgyilkos története, akinek 24 óra áll rendelkezésére, hogy bosszút álljon ellenségein. több»
Szereplők: Woody Harrelson, Mary Elizabeth Winstead, Miyavi, Michiel Huisman, Tadanobu Asano
