Erős színházi élmény A bálna

2023.03.16 09:31 dandelion1983 Olvasottság: 243x

4

Túl gyakran nem járok moziba, mert viszonylag ritkán adnak az én ízlésemnek tetsző filmet, de nagyon örülök, hogy erre elmentem. Már az első képkockáktól gombóc nőtt a torkomban, és olyan erős érzelmi hatást gyakorolt rám, amitől teljesen még azóta sem tudtam szabadulni. Úgy éreztem, mintha színházban ülnék, és egy kamaradrámát látnék a színpadon. Mivel egyetlen helyiségben játszódik a történet, és alig néhány szereplőnk van, nagy jelentősége van minden egyes képkockának, és a szereplők játéka is előtérbe kerül.

Adott volt egy méltatlanul mellőzött, a mélyből újraéledt Brendan Fraser, aki tökéletesen alakította Charlie szerepét. Nélküle közel sem sikerült volna ennyire meghatóra ez a történet. De a többi színész is hibátlanul lett kiválasztva, és az arcukkal ők is elmeséltek minden ki nem mondott szót. Kőkemény lélektani dráma, ahol minden szereplő mély sebeket hordoz magában, és rettenetesen magányos.

Rengeteg Charlie él a világban, csak nem feltétlenül túlsúllyal, és nem is látjuk meg őket, nem akarjuk meglátni őket, pedig az emberi elmagányosodás folyamata elindult, és egyre nagyobb méreteket ölt. Minden emberi érzés benne van a filmben, sok mindent tudunk beleérezni, mindenki a maga tragédiáját is, mert egy kicsit sem szájbarágós, ránk bízza, milyen gondolatokkal megyünk haza utána. Ha nagyon hibát akarnék találni, akkor azt mondanám, hogy helyenként az én ízlésemnek túl nyers volt, de nem akarok hibát találni. Olyan nagyon magával ragadott, és annyira meghatott, hogy nálam kiérdemelte a nagybetűs FILM kategóriát. Brendan Frasernél jobban senki sem érdemelte volna meg a szobrot sem. Amikor vége lett a filmnek, és már újra égtek a lámpák, a szinte teltházas teremben senki nem mozdult meg, a mi szavaink is elfogytak, és mindenki lefagyott. Azt hiszem, ha ezt tényleg színházban néztük volna meg, a közönség állva tapsolt volna, méltán. Óriási elismerés az alkotóknak, a szereplőknek; főként Brendon Frasernek. Üdv újra közöttük!