Ti West lassú, kimért rendezési stílusa tetten érhető ezen az old school, a 70-es évekbe visszarepítő slasheren, amely nosztalgikusan idézi meg a 74-es TeXasi láncfűrészes hangulatát. A lepukkant, mocskos vidékkel, az isten háta mögötti tanyával és egy ízig-vérig retro tinibagázzsal. A karakterek nem túl összetettek, de kb. azt a szintet hozzák, mint az említett teXasi, talán egy fokkal jobbat is.
Lévén, hogy felnőtt filmet mennek forgatni, a szeX központi téma a sztoriban. West több szemszögből is megközelíti ezt a dolgot, legyen szó szerelemről, az elmúlt fiatalság és szépség utáni áhítozásról vagy arról, hogy a legtöbbet hozzuk ki az életből, amíg még képesek vagyunk megélni az élményt. A hentelés csak az utolsó harmadban indul be, és akkor sem rohamtempóban, viszont stílusos és emlékezetes halálokat kapunk. Például az egyik gyilkosság autólámpák által megvilágított, piros fényáradatban úszik, amikor az öregasszony halálra szurkálja az egyik szereplőt.
Van egy másik gyilkossági jelenet, ami pedig a Hooper által rendezett Eaten Alive című krokodilos-horror előtt tiszteleg. Az idős pár mint slasher antagonisták nekem nem voltak meggyőzőek, ha már teXasi homage, jobban örültem volna egy hasonlóan őrült családnak. Ezen kívül a finálé megoldását is esetlennek találtam, bár ott bedobott egy kisebb csavart a film. Összességében jó múltidézőnek találtam, viszont kimért tempója miatt azoknak nem merném ajánlani, akik West A fogadósok és Az ördög háza című filmjén is elszunyókáltak. Nekem 7/10.
