Csak egy fokkal jobb, mint az első évad, de szinte ugyanaz a borzalom. A 12. rész befejezése után én is, mint oly sokan mások, ellenállhatatlan késztetést éreztem arra, hogy újranézzem a Zsivány Egyest. És ki kell mondanom, a főszereplő személyén kívül semmi közös nincs a két műben. A történetvezetés, a tempó, egyáltalán, ahogy az idővel gazdálkodik, a feszültségkeltés mind-mind nyomába sem ér a filmnek. És hát a zene. Míg a filmhez Michael Giacchino nagyívű, sokszor megható melódiákat komponált, méltó módon megidézve John Williams klasszikus témáit, addig az Andorban, kiváltképp a második etapban, nemhogy stílusidegen, de sokszor fájóan irritáló zenéket kapunk (lásd esküvő). Összegezve egy kimondottan jó ötlet – mutassuk meg a felkelés kezdeti szakaszát, a lázadás és a birodalom valódi arcát – csúszott valamiért nagyon félre, és kaptunk egy túlnyújtott, unalomba fulladó, mégis felületes sorozatot. Kár érte...
Csak egy fokkal jobb, mint az első évad, de szinte ugyanaz a borzalom. A 12. rész befejezése után én is, mint oly sokan mások, ellenállhatatlan késztetést éreztem arra, hogy újranézzem a Zsivány Egyest. És ki kell mondanom, a főszereplő személyén kívül semmi közös nincs a két műben. A történetvezetés, a tempó, egyáltalán, ahogy az idővel gazdálkodik, a feszültségkeltés mind-mind nyomába sem ér a filmnek. És hát a zene. Míg a filmhez Michael Giacchino nagyívű, sokszor megható melódiákat komponált, méltó módon megidézve John Williams klasszikus témáit, addig az Andorban, kiváltképp a második etapban, nemhogy stílusidegen, de sokszor fájóan irritáló zenéket kapunk (lásd esküvő). Összegezve egy kimondottan jó ötlet – mutassuk meg a felkelés kezdeti szakaszát, a lázadás és a birodalom valódi arcát – csúszott valamiért nagyon félre, és kaptunk egy túlnyújtott, unalomba fulladó, mégis felületes sorozatot. Kár érte...