A Véletlenül írtam egy könyvet a 13 éves tinilányról, Nináról szól, akinek legfőbb vágya, hogy író legyen. Miközben a szomszéd néni segít neki, hogy hogyan váljon a történetek igazi kitalálójává, elkezdi foglalkoztatni, hogy milyen lehetett édesanyja. Sajnos, mivel nagyon kicsi volt, amikor meghalt, nem sok emléke maradt róla. Ismerősei is másképp, sokszor ellentétesen emlékeznek rá. Ez így elég nehéz, főleg, hogy sosem engedte, hogy rendesen fényképezzék, ezért még egy kép sincs róla. Pedig a kislány még a gimnáziumba is elmegy, hátha legalább a tablóképén láthatja anyja arcát. Mindeközben apja szerelmes lesz egy nőbe, akit bár kedvel, de nehezen tudja elfogadni, hogy akaratlanul az anyja helyére lépjen. És akkor ott van még az első udvarló is, aki bár tetszik neki, de még nem áll készen a szerelemre. A film mély érzelmeket váltott ki belőlem, folyamatosan a saját elvesztett anyukámra gondoltam, sok hasonlóságot felfedezve a kislány érzéseivel, ezért eléggé meghatódtam, és meg is könnyeztem az eseményeket. Bár a filmben az anyukája már 8 éve, hogy meghalt, most érkezett el oda Nina, hogy feldolgozza a halálát, hiszen most lenne igazán szüksége az anyjára, és nehéz beengedni helyette egy új nőt, egy idegent, aki pótolhatja. Szerencsére édesapja nagyon türelmes vele és engedi, hogy a saját tempójában fogadja el az új élethelyzetet, hogy mostantól nem hárman, hanem újra négyen legyenek egy család.
A Véletlenül írtam egy könyvet a 13 éves tinilányról, Nináról szól, akinek legfőbb vágya, hogy író legyen. Miközben a szomszéd néni segít neki, hogy hogyan váljon a történetek igazi kitalálójává, elkezdi foglalkoztatni, hogy milyen lehetett édesanyja. Sajnos, mivel nagyon kicsi volt, amikor meghalt, nem sok emléke maradt róla. Ismerősei is másképp, sokszor ellentétesen emlékeznek rá. Ez így elég nehéz, főleg, hogy sosem engedte, hogy rendesen fényképezzék, ezért még egy kép sincs róla. Pedig a kislány még a gimnáziumba is elmegy, hátha legalább a tablóképén láthatja anyja arcát. Mindeközben apja szerelmes lesz egy nőbe, akit bár kedvel, de nehezen tudja elfogadni, hogy akaratlanul az anyja helyére lépjen. És akkor ott van még az első udvarló is, aki bár tetszik neki, de még nem áll készen a szerelemre. A film mély érzelmeket váltott ki belőlem, folyamatosan a saját elvesztett anyukámra gondoltam, sok hasonlóságot felfedezve a kislány érzéseivel, ezért eléggé meghatódtam, és meg is könnyeztem az eseményeket. Bár a filmben az anyukája már 8 éve, hogy meghalt, most érkezett el oda Nina, hogy feldolgozza a halálát, hiszen most lenne igazán szüksége az anyjára, és nehéz beengedni helyette egy új nőt, egy idegent, aki pótolhatja. Szerencsére édesapja nagyon türelmes vele és engedi, hogy a saját tempójában fogadja el az új élethelyzetet, hogy mostantól nem hárman, hanem újra négyen legyenek egy család.