Mártírok (2008)

Brutális és sokkoló főleg a vége, de mégis van mondanivalója így még különlegessé is teszi a filmet. Egyszer sikerült megnéznem, de talán újra rá veszem majd magamat. Egy szép napon...

Feszültség keltése az meg volt rendesen, ami hibának számít, hogy néhol ellaposodott a történet. Viszont szerintem kedvelhető azok számára, akiknek erre áll rá az agyuk egyből.

Ha egy szóval kellene definiálnom Pascal Laugier Mártírok című francia horrorját, akkor azt hiszem elsőként a "felkavaró" jelző jutna eszembe. Azzal eddig is tisztában voltam, hogy a franciák értenek a műfajhoz, és sziklakeményen ábrázolják azt, amit csak szeretnének, nem ismernek határokat, nem spórolnak az erőszakkal. Viszont jelen filmmel olyant tapasztaltam, amit idáig még egynél sem láttam korábban. Szó szerint kiugrasztotta nálam a nyulat a bokorból. Olyan hatást váltott ki, amiről eddig álmodni sem mertem volna. Elszorította a torkom, görcsben volt a gyomrom, beszűkítette a látóterem. Végig feszült volt, olyan légkör lengte be, hogy az valami eszméletlen volt. Embertelen és brutális. ... több»

Elég öszetett film, odaszegezi a tekintetet! Sokkol a brutalitás a cselekmények miértje miatt... Egy kislányt megkínoznak, majd a őt ért kegyetlen attrocitás, kegyetlen bosszú formájában csap vissza, majd felszínre kerülnek a múlt sérelmei, a lekiismerete is megtébolyul. Elsőre két lány történetéről szól, majd bejön egy vallási szál is a képbe. Dúrva pszichothriller. Több napig a hatása alatt maradsz...

Komolytalan kínzásparádé, és még csak nem is szórakoztató. Tizenéves kis takonyként se értettem, mi teszi ezt minden idők egyik legdurvább filmjévé. Sokak szerint legalábbis. Most meg aztán pláne. Vizuálisan rendben van, ott legalább nem sajnálták a költségvetést. De brutalitásban szerintem kicsit enyhe. Páran kapnak sörtétest a mellükbe, egy kis kaszabolás, pofozgatás, és kb. ennyi. Egy kis izgalmat hoz középtájon a leláncolt lány megtalálása, de semmi több. A nyúzásból a végén lehetett volna egy erős gore jelenet, de nem volt tökük megcsinálni. Nem azt mondom, hogy minden filmben nyúzzanak embereket, hogy hatást váltsanak ki, de ez így édes kevés. Összehasonlításképpen pl. nem olyan régen láttam A kopár sziget-et (japán klasszikus dráma), ahol egy pofon nagyobb pillanat, mint az egész Mártírok. A szereplőkről nem tudunk semmit, egy kicsit sem tudtam így izgulni értük, kifejezetten unalmas volt a film jó fele. A történet első 70 percében semmi eredeti nincs, majd jön a magyarázat, hogy mi is ez az egész. Kicsit komolytalan, erőltetett húzásnak érzem, mintha csak azért kellett volna valamit kitalálni, hogy legitimálja a vérengzést. Engem sem képileg, sem lelkileg nem tudott megérinteni. Gyanítom, túl erős lett ehhez a szinthez a gyomrom. Legalább a végén meghagyták a kérdőjelet, az még egy értékelhető döntés volt.