Ősi ösztön

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Az Ősi ösztön orvosolni próbálja azt a hibát, hogy méltánytalanul kevés majmos film készül manapság. Premisszája egyszerű: egy csimpánz elszabadul, és emiatt bulizó huszonévesek egyhamar vértócsává változnak. Akad pár brutális pillanat, és a film fen... Teljes kritika

Elnézve Johannes Roberts filmjeinek átlagát a pontozós oldalakon, a brit rendező finoman szólva sem mesterműveiről híres, pedig tizenöt nagyjátékfilmmel olyan alkotókat előz, mint Quentin Tarantino vagy Paul Thomas Anderson, tapasztalatnak tehát ninc... Teljes kritika

Az Ősi ösztön című film számomra sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bár a történet alapja ígéretesnek tűnt – egy trópusi vakáció, egy agresszív csimpánz és a túlélésért való küzdelem –, a kivitelezés sokkal inkább csalódást keltett. A ... Többcselekmény lassan haladt, a feszültség és a rémisztő pillanatok pedig szinte alig voltak érezhetőek. A csimpánz viselkedése ellenére sem sikerült igazán félelmetesnek tűnnie, inkább csak szokatlannak vagy néha furcsán viccesnek. A karakterek sem voltak igazán meggyőzőek. Nehéz volt velük azonosulni, és a dialógusok gyakran klisésnek, mesterségesnek hatottak. A látványvilág és a helyszínek szépek voltak, de a vizuális élmény sem tudta kompenzálni a történet gyengeségeit. A filmnek megvoltak a rövid izgalmas pillanatai, de ezek ritkák voltak, és nem alakították ki a valódi horror hangulatát, amit egy ilyen cím alapján vártam volna. Összességében az Ősi ösztön számomra inkább egy egyszer nézhető, közepes filmélmény maradt. Hiányzott belőle a valódi feszültség, a rémisztő hangulat és az izgalom, ami egy jó horrorhoz elengedhetetlen. Inkább csalódásként éltem meg, mint izgalmas, emlékezetes filmnek.

Az Ősi ösztön cím majdhogynem megfelel a valós magyar fordításnak, amely A főemlős lenne... De végül is örüljünk ennek a 80%-ban jónak mondható címnek, mert ehhez képest olyan bugyuta, ostoba, bárgyú filmcímfordításokat csinálnak magyarul, hogy az má... Többr sokszor fáj... nem is értem, sokszor milyen indíttatás gyanánt születnek eme agyszülemények??!!! Nahát... ami az alkotást illeti: olyan rég csináltak megveszett állatokkal filmet, hogy ez szinte már hiányérzetet keltett a főemlősökben... vagyis bennünk, emberekben, mely belső félelemmel teli, izgalommal várt. Cujo ugyan nem volt főemlős, de a veszett vad viselkedését megjelenítő film anno telerakta ama bizonyos nacit sokunkban, és enyhén szólva ez most épp egy majommal volt eljátszva... egész jól, ahhoz képest, hogy beöltözött színész volt Bennek elmaszkírozva. Igazából már az elején tudhatjuk, kik lesznek az elő/főételesek, és a desszert maga a gonosz lesz lezárásképp... full klisé. Az 1 óra 23 perc rövid játékidő alatt már 20 perc alatt lezárható lett volna az egész, ha a medencébe vágják a makit, ugyanis nem csípi a vizet... de ez köztudott világszerte, mégis akik konkrétan ezzel a fajjal foglalkoztak és éltek vele, saját maguk rakták csapdába, amolyan fordított baromságba csöppenvén... omffgggg??!!! :D :D Ennek ellenére jó kis horror lett.