Ősi ösztön

Az Ősi ösztön cím majdhogynem megfelel a valós magyar fordításnak, amely A főemlős lenne... De végül is örüljünk ennek a 80%-ban jónak mondható címnek, mert ehhez képest olyan bugyuta, ostoba, bárgyú filmcímfordításokat csinálnak magyarul, hogy az má... Többr sokszor fáj... nem is értem, sokszor milyen indíttatás gyanánt születnek eme agyszülemények??!!! Nahát... ami az alkotást illeti: olyan rég csináltak megveszett állatokkal filmet, hogy ez szinte már hiányérzetet keltett a főemlősökben... vagyis bennünk, emberekben, mely belső félelemmel teli, izgalommal várt. Cujo ugyan nem volt főemlős, de a veszett vad viselkedését megjelenítő film anno telerakta ama bizonyos nacit sokunkban, és enyhén szólva ez most épp egy majommal volt eljátszva... egész jól, ahhoz képest, hogy beöltözött színész volt Bennek elmaszkírozva. Igazából már az elején tudhatjuk, kik lesznek az elő/főételesek, és a desszert maga a gonosz lesz lezárásképp... full klisé. Az 1 óra 23 perc rövid játékidő alatt már 20 perc alatt lezárható lett volna az egész, ha a medencébe vágják a makit, ugyanis nem csípi a vizet... de ez köztudott világszerte, mégis akik konkrétan ezzel a fajjal foglalkoztak és éltek vele, saját maguk rakták csapdába, amolyan fordított baromságba csöppenvén... omffgggg??!!! :D :D Ennek ellenére jó kis horror lett. #premiervadász

Elnézve Johannes Roberts filmjeinek átlagát a pontozós oldalakon, a brit rendező finoman szólva sem mesterműveiről híres, pedig tizenöt nagyjátékfilmmel olyan alkotókat előz, mint Quentin Tarantino vagy Paul Thomas Anderson, tapasztalatnak tehát ninc... Teljes kritika

Az Ősi ösztön megnézése után vegyes érzéseim maradtak, inkább csalódott voltam, mint elégedett. A film hangulata és a plakát alapján valami sokkal erősebb, feszültebb és mélyebb történetre számítottam. Úgy éreztem, hogy egy igazán nyomasztó, ösztönökre építő film lesz, ami végig bennem marad. Ehhez képest a végeredmény sajnos csak részben működött. A történet alapötlete nem rossz, mert az emberi ösztönökről, félelmekről és belső harcokról próbál szólni. Viszont a film nem bontja ki ezt igazán. Sok jelenet lassú volt, és gyakran azt éreztem, hogy nem történik semmi igazán fontos. Volt időm unatkozni, pedig ennél a témánál inkább folyamatos feszültséget vártam volna. A szereplők sem kerültek igazán közel hozzám. Nehéz volt velük együttérezni, nem adtak hozzá sokat a hangulathoz. A film próbált sötét és nyomasztó lenni, de ez inkább csak külsőségekben jelent meg, belül nem igazán hatott rám. A látvány rendben volt, de semmi különleges nem maradt meg belőle. Nem voltak igazán emlékezetes jelenetek, amik miatt később is visszagondolnék a filmre. Összességében az Ősi ösztön kicsit gyenge lett számomra. Nem rossz film, de nem is olyan, amire azt mondanám, hogy megérte a várakozást. Többet vártam tőle, főleg hangulatban és feszültségben, de ezek sajnos végül elmaradtak.

Az Ősi ösztön című film számomra sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bár a történet alapja ígéretesnek tűnt – egy trópusi vakáció, egy agresszív csimpánz és a túlélésért való küzdelem –, a kivitelezés sokkal inkább csalódást keltett. A ... Többcselekmény lassan haladt, a feszültség és a rémisztő pillanatok pedig szinte alig voltak érezhetőek. A csimpánz viselkedése ellenére sem sikerült igazán félelmetesnek tűnnie, inkább csak szokatlannak vagy néha furcsán viccesnek. A karakterek sem voltak igazán meggyőzőek. Nehéz volt velük azonosulni, és a dialógusok gyakran klisésnek, mesterségesnek hatottak. A látványvilág és a helyszínek szépek voltak, de a vizuális élmény sem tudta kompenzálni a történet gyengeségeit. A filmnek megvoltak a rövid izgalmas pillanatai, de ezek ritkák voltak, és nem alakították ki a valódi horror hangulatát, amit egy ilyen cím alapján vártam volna. Összességében az Ősi ösztön számomra inkább egy egyszer nézhető, közepes filmélmény maradt. Hiányzott belőle a valódi feszültség, a rémisztő hangulat és az izgalom, ami egy jó horrorhoz elengedhetetlen. Inkább csalódásként éltem meg, mint izgalmas, emlékezetes filmnek.

Őszintén szólva arra számítottunk a trailer, illetve maga a téma alapján, hogy valami Sharknado-féle trash filmre ülünk be, de hatalmas meglepetésünkre egy baromi jó kis horrort kaptunk. Végig nagyon jó az atmoszféra, nem felesleges jump scare-ekre épít a film, külön piros pont ezért. A majom abszolút élethűen néz ki, pedig ahogy olvastam, konkrétan valaki be van öltözve egy majomkostümbe, remek munkát végeztek a maszkmesterek. A film rendkívüli módon véres, csak "haladó szintű" horrorkedvelőknek ajánlom, de aki bírja a gore-t, az szerintem remekül fog szórakozni. Az év első pozitív csalódása, soha rosszabbat!

Az Ősi ösztön számomra egy közepesen sikerült horrorfilm volt. Nem mondanám rossznak, de igazán emlékezetesnek sem. Az alapötlet érdekes: egy nyaralás, ami fokozatosan rémálommá válik, és a csavar a történetben elsőre még fel is kelti a figyelmet. Viszont a kivitelezés szerintem nem hozta ki teljesen azt, ami ebben az ötletben benne volt. A film hangulata eleinte jól építkezik, de a félelemérzet nálam elmaradt. Voltak feszült jelenetek, de inkább kiszámíthatónak éreztem őket, nem igazán leptek meg. Nem volt olyan jelenet, amitől megijedtem volna, inkább csak néztem, hogy oké, ez most következik. A horrorelemek inkább brutálisak, mint ijesztőek. A szereplők közül voltak, akik jól játszottak, de több karakter elég sablonos maradt, így nem igazán tudtam hozzájuk érzelmileg kapcsolódni. Emiatt a veszély sem tűnt igazán súlyosnak, mert nem aggódtam értük annyira. A történet tempója néhol lassú, máshol hirtelen ugrik, ami kizökkentett. Összességében az Ősi ösztön egyszer nézhető film, de inkább thrillerként működik, mint igazi horror. Nem volt félelmetes számomra, inkább csak különös és néha furcsa. Ha valaki nem vár tőle túl sokat, akkor elmegy egy esti filmnek, de maradandó élményt szerintem nem ad.

Különleges és nyomasztó film volt számomra. Nem egy könnyű mozi, inkább lassú, gondolkodós, és sokszor kellemetlen érzéseket kelt. A történet nem magyaráz túl sokat, inkább képekkel és hangulatokkal dolgozik, ami szerintem egyszerre erőssége és gyengesége is. Volt, amikor nehéz volt figyelni, de közben végig éreztem, hogy mondani akar valamit az emberről és az ösztöneinkről. A látvány nagyon erős, sok jelenet sokáig megmarad az ember fejében. Nem szép értelemben, inkább furcsa és sötét módon. A film hangulata végig nyomasztó, nincs benne igazi megkönnyebbülés. A szereplők nem beszélnek sokat, inkább a viselkedésükön keresztül értjük meg őket. Ez nekem tetszett, mert nem rágja a szánkba a dolgokat. Nem igazán ajánlanám mindenkinek, főleg nem annak, aki egy pörgős vagy vidám filmre vágyik. Viszont aki szereti az elgondolkodtató, lassú, kicsit provokatív filmeket, annak érdekes élmény lehet. Nem tökéletes film, de hatása van, és ez szerintem fontos. #premiervadasz

Az egyetlen pozitívum a rövidsége.

Mielőtt nekiül valaki, javaslom, vegyen be valami nyugtatót. A film végéig legalább 20 alkalommal meg lehetett volna akadályozni a csimpánz gyilkolását, azaz aki nem szereti az olyan filmeket, ahol klisésorozatok vannak, annak nem ajánlott. Voltak olyan részek, ahol már a gonosznak szurkoltam, mert megérdemelte… A képi világ rendben van, a színészek, a feszültség és az alapsztori is.

Komolyan, nem gondoltam volna, hogy egy csimpánzos horror így be fog ütni. A felépítés, a lassú feszültség és amikor elszabadul a pokol… na az real deal. Teljesen más vibe, mint a tipikus slasher filmek, és akinek bejön a vadállati fenyegetés, az imádni fogja.

Voltak részek, ahol kicsit kiszámíthatónak tűnt a történet, de még így is hozza azt a „nézős” hangulatot, amit egy esti mozizáshoz elvársz. A medence-helyszín és a barátok dinamikája tényleg működik, és a csimpánz dührohamai tényleg kellemetlenül hatnak. Nem mesteri, de szórakoztató.

Nehéz volt komolyan venni közben néha… A sztori amúgy egyszerű és elég gyorsan lemegy, de néha kicsit hiányzott a karakterek mélysége.