fabuandras

Visszatérés a rémálomba
A Silent Hill – Visszatérés számomra egy nagyon sötét és nyomasztó horror lett. Már az elején érezni, hogy ez a film nem a könnyű ijesztgetésre megy, hanem inkább a hangulatra. A ködös város, az üres utcák és a furcsa lények mind hozzák azt a világot, amit a korábbi részekből ismerni lehet. Nekem főleg a látvány tetszett, mert sok jelenet tényleg erős és ijesztő volt. A történet viszont nem mindig volt teljesen érthető. Néha úgy éreztem, hogy kicsit elveszik a részletekben, és nem minden kap elég magyarázatot. Ettől függetlenül végig érdekelt, hogy mi lesz a vége. A feszültség sokszor jól működött, főleg a csendesebb részeknél, amikor csak vártam, hogy történjen valami. Összességében nem let... több»

Fertőzés árnyékában
A Dermesztő kór számomra egy olyan film volt, ami jó ötletre épült, de nem mindig tudta kihozni belőle a maximumot. Az alapsztori izgalmas, mert egy veszélyes járvány köré épül, és végig ott van az a feszültség, hogy bárki elkaphatja. Ez ad egy nyomasztó hangulatot, amit én kifejezetten szerettem. Több jelenetnél tényleg működött a para, főleg amikor a szereplők menekülnek vagy rájönnek, hogy egyre nagyobb a baj. A karakterek viszont nem lettek túl mélyek, inkább a helyzet sodorta őket előre. Ennek ellenére lehetett nekik drukkolni, mert a film jól mutatja, milyen nehéz döntéseket kell hozni egy ilyen helyzetben. A tempó néha kicsit egyenetlen volt, voltak részek, ahol jobban fel lehetett vo... több»

Az olajügynök számomra egy lassabb, de érdekes történet volt, ami betekintést ad egy olyan világba, amit ritkán látunk ilyen közelről. A sorozat főleg az olajipar körül forog, és azt mutatja meg, hogyan működik ez a kemény, sokszor kíméletlen közeg. Nem a nagy akciók dominálnak, inkább az emberi döntések, a pénz és a hatalom kerül előtérbe. Billy Bob Thornton karaktere hiteles és erős, jó volt nézni, ahogy próbál lavírozni a problémák között. Nem egy szerethető figura, de pont ettől érdekes. A történet sokszor komor, néha nyomasztó, de végig érezni rajta, hogy valós dolgokról szól. A párbeszédek egyszerűek, mégis sokat mondanak a szereplők gondolkodásáról. Összességében nem egy könnyed darab... több»

Egy kemény visszatérés
A 28 évvel később – A csonttemplom egy nagyon sötét és kemény hangulatú film, ami jól illeszkedik a sorozat világához. Már az elején érezni, hogy ez nem egy könnyed mozi, hanem inkább egy nyomasztó túlélőtörténet. A film sok tekintetben visszatér a régi részek stílusához: koszos, kegyetlen és reménytelen világot mutat, ahol az emberek már nem csak a fertőzöttektől félnek, hanem egymástól is. A történet nem túl bonyolult, inkább egy egyszerű, de erős alapra épül. A „csonttemplom” központi helyszín, sokak szerint is az egyik legerősebb eleme a filmnek, és ezzel én is egyetértek. Látványban nagyon durva, néha már kifejezetten nyugtalanító, de pont ettől működik. A film nem akar mindent elmagyar... több»

Egy ház, ahol semmi sem az, aminek látszik
A The Housemaid – A téboly otthona egy lassan kibontakozó thriller, ami fokozatosan húzza be a nézőt a történetébe. Nem egy pörgős film, inkább lépésről lépésre építkezik, és végig érezni rajta azt a nyomasztó hangulatot, hogy ebben a házban valami nagyon nincs rendben. Végig volt bennem egy furcsa, nyugtalan érzés, mintha a film bármelyik pillanatban átfordulhatna valami rossz irányba. A történet alapja egyszerűnek tűnik: egy nő munkát vállal egy gazdag családnál, de hamar kiderül, hogy a zárt ajtók mögött sötét titkok lapulnak. Ami igazán működik a filmben, az a hangulat és a karakterek közti furcsa viszony. A főszereplő szemszögéből jól átjön az a bizonytalanság és félelem, amit ő is érez... több»