A Lee Cronin: A múmia összességében nem lett rossz, de végig ott van benne az az érzés, hogy lehetett volna sokkal több is. Az egész filmen erősen érződik az Evil Dead vibe, ami nem meglepő, hiszen ugyanaz a rendező, Lee Cronin áll mögötte. Látszik, hogy az ő látásmódja nagyon erre a fajta nyers, undorító, kicsit túlzó horrorra van ráállva, és ez működik is. Sőt, néha az az érzés, hogy talán jobban járt volna a film, ha inkább egy új Evil Dead-részként készül el, mert a múmiás-kultuszos vonal nem igazán tud kibontakozni.
A szereplők viszont kifejezetten erősek. Mindenki nagyon jól hozza a karakterét, és külön pozitívum, hogy a gyerekszereplők is meglepően jók, ami nem mindig evidens ebben a műfajban. Jó látni, hogy vannak rendezők, akik bevállalják ezt, és nem ijednek meg attól, hogy komolyabb szerepet adjanak nekik. A film látványos, kellően undorító, néhol kifejezetten hatásos, szóval a horror-része rendben van.
És mégis… valami hiányzik. Nehéz pontosan megfogni, de nincs meg az a plusz, amitől igazán emlékezetes lenne. A befejezés pedig kicsit félremegy. Egy picit túl „happy end” lett, ami pont elvesz abból a súlyból, amit addig építgetett. Főleg úgy, hogy az egyetlen karakterre, aki ténylegesen meghal, már az első jelenetnél rá volt írva, hogy nem fogja túlélni a film végét.
Összességében egy korrekt, helyenként kifejezetten erős horror, de nem igazán találja meg a saját hangját. Inkább egy félig Evil Dead, félig múmiás próbálkozás, és egyik irányba sem megy el igazán.
72 Lee Cronin: A múmia (2026)
Egy újságíró fiatal lánya nyomtalanul eltűnik a sivatagban. Nyolc évvel később a megtört családot váratlan sokk éri, amikor a lány visszatér hozzájuk. Az örömteli... több»
