Anyámon a tanárom

Amerikai vígjáték, amely egy sikeres író hazatéréséről szól, aki rádöbben, hogy édesanyja a középiskolai tornatanárával jár – azzal a férfival, aki traumát okozott neki gyerekként. A stílus leginkább harsány, könnyed, tipikusan hollywoodi; a hangulat... Több egyszerre szatirikus és groteszk, miközben az iskolai, családi és mozaikcsaládos helyzetek karikatúrái sorakoznak. A cselekmény főként konfliktusokra, generációs eltérésekre, múlt feldolgozására és nevetségesen eltúlzott rivalizálásra épül, a karakterek leegyszerűsítettek: Seann William Scott nevetségesen túljátszott, Billy Bob Thornton szikár tornatanárként szórakoztató, Susan Sarandon karaktere inkább statiszta. A forgatókönyv egyszerre közhelyes, mégis néhol túlzó, a rendezés inkább rutinjellegű, néhány poén működik, de a humor nagy része fáradt. Objektíven látványosan közepes alkotás, amelyet gyenge kritikai fogadtatás ért; szubjektíven nézve, csak Billy Bob Thornton és a helyzetkomikum mentheti. Elsősorban vígjáték- és mozaikcsalád témára fogékony nézőknek ajánlott, de maradandó élményt nem nyújt.

Az a baj, hogy nem lett valami vicces a film. Egy-két elmosolyodáson kívül nincs benne több. A történet is hagy némi kívánni valót maga után. Legalább az altesti poénokat mellőzték.

A film nem volt vicces. Legalább is én nem tudtam nevetni. Az előzetese alapján sokkal jobbra számítottam.

Nem is tudom ilyen nagy nevet nem olvassák el a forgatókönyvet mielőtt elvállalnak egy szerepet? Ha pedig elolvasták és úgy vállalták el akkor még nagyobb baj van.