Egy újabb kedvenc. Shirley McLaine és Cage remekül fuzionált ebben a humoros, néhol elgondolkodtató történetben. Néha olyan érzése van a nézőnek, mintha imprót látna, és ami éppen a száján volt McLainnek, az ki is jött onnan. (Egyébként pont a film évében az akkor már 60 éves színésznő végigjárta a körülbelül 800 km-es Szent Jakab zarándokutat.) Valahogy ilyennek képzelem a való életben is a színésznőt. Nagyszájú, kissé akarnok, néhol manipulátor, de helyén van a szíve. Szerintem érdemes megnézni. De ne hallgass rám, nézd meg, és majd eldöntöd magad! Szóval filmre fel, és jó szórakozást!
Elég gyengére és unalmasra sikeredett alkotás, próbálták menteni a menthetőt egy emberrablási epizóddal, de elég összecsapott lett az is, pedig a két főszereplő neve alapján többet vártam ettől a filmtől.
Tipikus ellenszenvből, kölcsönös tiszteletté majd szeretetté alakulós történet. Koránt sem pörgős, inkább olyan kis....kedves.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Először is bevallom, nekem Nicolas Cage nem a kedvenc színészem, de mivel megnéztem a Pedro Pascallal közös, A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlya című filmjét, gondoltam, adok esélyt jóval korábbi „műveinek” is. Mit ne mondjak, nem voltam eláj... Több