Az özvegy és a százados

Palásthy György az ifjúsági filmek rendezőjének elkönyvelt alkotó „felnőtt” filmje az elmagányosodásról. Az irodalmi alapanyag középszerűsége (Kopányi György munkája) lehet az oka, hogy hatásában nem nyújt semmi különöset, pedig a szereplők jól alakí... Többtanak. Özvegy Hollóné (Tolnay Klári) magányt enyhítő vacsorameghívásai sorra sikertelenek maradnak, de a Rendőrség nem marad érzéketlen és szereznek egy jó estét az asszonynak. (Az más lapra tartozik, hogy egy takarítónői fizetésből a hatvanas években hogyan lehet kihozni egy szinte főúri lakomát. A vacsora után szegény Hollóné egész hónapban csak száraz kenyéren élhetett.) Tekintve a készítés óta eltelt évtizedeket a szereplők közül sajnos szinte már senki sem él (Tolnay, Sinkovits, Darvas, Szirtes, Benkő és még lehetne sorolni. A valódi élményt az nyújtotta, hogy újra lehetett látni és hallani őket. Két éven belül született egy másik, hasonló tematikájú film; Elek Judit „Sziget a szárazföldön” című munkája. Már csak a forgatókönyv alapja miatt is (Mándy Iván tollából) nagyságrendekkel nívósabb. Kiss Manyi utolsó szenzációs filmes szereplése.