Baabul

Hát régen bőgtem már ennyit egy filmen, gyakorlatilag a film felétől egészen a végéig. Elzokogtam néhány zsepit közben. Amitabh Bachchan felülmúlta önmagát, szépen, komótosan felmutatott egy vicces, pajtáskodó pasit, aztán kiderült, hogy nagyon is ér... Többző szíve van, és ha kell, tűzön-vízen át megküzd azért, hogy a menye boldog legyen. Hema Malini már szerepelt vele együtt a Baghbanban, de házaspárként itt még meggyőzőbbek voltak, és érdekes módon a fiukat is ugyanaz játszotta: Salman Khan. Hát az ő szerepe volt a legkevésbé jól megírva, nekem legalábbis hiányzott valami belőle. Hogy mi, azt nem tudom. John Abraham itt még nincs kigyúrva, ebben az évben mutatták be a Watert is, már tudták, hogy jó színész, és itt tényleg egészen komoly szerepe volt. Olyan, amit nehéz eljátszani. A mellékszerepekben Om Puri, vagy Sharat Saxena szuperek voltak, és persze a legfőbb szerep, akiről az egész film szól: Rani Mukherjié, a Black óta nincs mit írnom róla, már minden pozitív jelzőmet felhasználtam nála. Ez a film végül is egy végtelenül egyszerű történet, amiben nem történnek akciók, nincs világ körüli út, nincsenek bűncselekmények, nincsenek bődületes vígjátéki túlzások, sem fatális félreértések, vagy nagy események, és mégis, ezt a legnehezebb eljátszani. Érdekes, hogy John Abraham a Waterben is egy özvegybe szeret bele, hm...