Vietnamban él a legnagyobb nem magyar származású, de magyarul kiválóan, gyakorlatilag anyanyelvi szinten beszélő mintegy 4 ezer fős közösség, melynek tagjai megbecsült szakemberekké váltak a maguk területén. A gyökerek még az un. szocialista államok jellegzetes „kölcsönös… Több
A Dunának, Mekongnak egy a hangja a Vietnamban élő, mintegy négyezer fős, magyarul anyanyelvi szinten beszélő közösség különös kötődését mutatja be, a MAFAB közösségének véleménye alapján pedig egy kevéssé emlegetett történetre irányítja a figyelmet. Tóth Gábor 26 perces dokumentumfilmje néhány család életén keresztül követi, hogyan őrzik vagy veszítik el a közösség tagjai és gyermekeik a magyar nyelvhez és kultúrához fűződő kapcsolatot. A filmben a magyar ételek, az anyanyelvi beszéd és augusztus 20. ünneplése mellett az is kirajzolódik, hogy a Vietnamban élő magyar kötődésűek az államigazgatásban, az oktatásban, a kultúrában és a gazdaságban is megbecsült szerepet töltenek be. A nézői vélemény szerint különösen fontos, hogy a volt szocialista országokból érkező, főként ázsiai és vietnami diákok, valamint a hazánkban letelepedők története ritkábban kerül szóba.
Hirdetés
NA Dunának, Mekongnak egy a hangja
A kép forrása: filmhet.hu
NA Dunának, Mekongnak egy a hangja
A kép forrása: filmhet.hu
NA Dunának, Mekongnak egy a hangja
A kép forrása: filmhet.hu
NA Dunának, Mekongnak egy a hangja
A kép forrása: filmhet.hu
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Bár az talán még ma is köztudott, hogy egykoron a volt szocialista országok sok diákjukat küldték Magyarországra tanulni, szerintem az ázsiaiak azok, akiknek az ittléte leginkább elfelejtődött. Úgy vélem, ha erre a kérdésre terelődne a szó, még az id... Több
