Sötét anyag

Az elmúlt pár évben jól rápörgött a szórakoztatóipar a kvantumelméletre, a párhuzamos univerzumokra és Schrödinger macskájára. Alaposan kivesézték már, nagy reményeim nem voltak... És valóban, ez inkább egy lapos romantikus sorozat, megspékelve egy k... Többis sci-fivel, de csak közhelyesen. A tudományos és főként az ontológiai vonatkozásokat felesleges is firtatni, mert ott jelentős hiányosságok vannak. Mindemellett kétségtelen, hogy jól megcsinálták, szépen van fényképezve, rendezve, és Joel Edgertonnal az élen remek alakításokat láthatunk. Hangulatos is a sorozat, de a sok ömlengés, sóhajtozás, meg néhány vitatható fordulat miatt sajnos ez legfeljebb közepes lett...

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Blake Crouch regényei szenzációsak, műfajában a legjobbak között vannak, amit tudtam, mindet elolvastam. A Sötét anyagnál szerintem van jobb is, mégis ezt a könyvet szerette volna az író megfilmesíteni, és végül is jól tette. Egy ilyen jellegű történet képernyőre vitele nem könnyű feladat, ez esetben nagyjából sikerült. Azt, hogy vannak logikai bukfencek, azokat misztikus film esetében nem illendő szóvá tenni, nem is szoktam vele foglalkozni, de ami annyira nyilvánvaló, amellett nehéz szó nélkül elmenni, ilyen például, hogy minden világban volt pénzük enni-inni, a telefon is működött mindenhol, na de ezek tényleg apróságok. Ami viszont egyértelműen negatív volt számomra, az a főszereplő. Egyáltalán nem volt szimpatikus, nem is tudtam megkedvelni, nekem a játéka sem tetszett. Sokszor olyan böszmén nézett, hogy az már fájt. Ettől eltekintve teljesen jól működött a képi világ, a történet is nagyjából, nem lehet öt csillagnál kevesebbet adni rá, hiszen kötelező darab!

Maga a sztori nem vágott földhöz. Voltak benne bőven nem logikus lépések, de az már az én nyomorom. Két kimenetel volt a fejemben, sikerült eltalálnom. Sőt a végjeleneteket is. Nekem a hangulata bejött. A légkör, amit sikerült idegenre megoldani, még ha az maga az eredeti otthon. A 3. résztől indul be. Addig nyünnyögés, prüntyögés, sóhajtozás. (Néha utána is, de nem vészes.) Ami negatív volt, az a sokszor susmusolós, motyogós párbeszéd. Mintha mindenkinek 90/60 lett volna a vérnyomása 42-es pulzussal. Kerek egész volt, sikerült benne nem elvesztenem a fonalat. Ajánlott kategória.

Igazi sci-fi, jó témával, jó forgatókönyvvel. Végig lekötött. Kevés az üresjárat és az időhúzás, nincs kényszeresen telepakolva érzékenyítő tartalmi elemekkel. Mindenképp ajánlott!