Amúgy sem kedvenceim a kosztümös filmek és hát itt sem szerettem meg őket. Meg nekem mindig furcsa, hogy Ben Whishaw homoszexuális - ezzel nincs bajom - , de mindig ő játssza a nagy hősszerelmeseket.
Voltak benne szép képi megoldások, de valahogy a története nem tudott magával ragadni. Keats életéről sem tudtunk meg sokat. A versek szépek voltak, de ennyi.
"A tóba való alámerülés lényege" - magyarázza a romantika nagy poétája, John Keats (Ben Wishaw) Jane Campion költőien romantikus filmjében - "nem közvetlenül az, hogy a partra ússzunk - hanem, hogy benne legyünk a tóban, hogy élvezkedünk a víz érzeté... Többben... Ez egy tudattalan tapasztalat. A költészet lecsillapítja és felbátorítja a lelket, hogy alávesse magát a misztériumba." A Bright Star-ba, Keats Fanny Brawne-nal való románcának meséjébe belemerülve pontosan ezt tapasztalhatjuk meg.