Ragyogj, ragyogj, csillagom!

Nagy kár, hogy eddig kihagytam ezt a filmet, mert zseniális! Oleg Tabakov és egy amatőr színésznő, Jelena Proklova jutalomjátéka. A főhős neve a rövidítéseket imádó orosz szokás szerint Mokiszin, vagyis "Művészetet a forradalmi tömegeknek!", a történ... Többet elején többször is ellopott lovat pedig mi másnak hívnák, mint Pegazus. A polgárháborús időkben játszódó történet során a falusi helyszínen állandóan „rendszerváltozás” történik, a vörösöket kiszorítják a fehérek, őket pedig a zöldek. A film egyszerűen összefoglalható üzenete: a Művészet a világnézetektől függetlenül a legfontosabb. Nagyszerű az 1992-ben öngyilkosságot elkövető Dégi István szinkronja, de hallható a fehér kapitány szerepében a filmrendező Vlagyimir Naumov hangjaként Latinovits Zoltán is.

Nekem egy kicsit a Mefisto-t juttatja eszembe, bár a téma ez a fajta tálalása valahogy mégis könnyedebb, humorosabb. Talán épp emiatt is tetszett annyira nagyon a film és már most tudom, hogy többször is szeretném megnézni.

Összességében nagyon jó hangulatú film, nem számítottam rá, hogy az orosz filmipar ilyen zseniális alkotásokkal tud előállni. Könnyed és humoros, ami szerintem irtó jól működik benne, ugyanakkor nem komolytalan.