A film egyértelműen a tévedések és félreértések tragédiája. Pedig nem valami nagy horderejű dologról szól, pusztán a házasságról. Arról, hogy két ember nemhogy összecsiszolódna, hanem lassan eltávolodik egymástól, pusztán azért mert vagy nem, vagy ké... Többsőn beszélik meg a problémákat. Persze vastagon benne van mindkettőjük családja is, nem véletlenül ilyen hosszú a film (csaknem 3 órás). Kisebbik baj, hogy a házasságkötés után nem nagyon hagyják magukra a fiatalokat, hogy az Amitabh Bachchan-bolond öcsike éretlen, a túlérzékeny kamaszlány meg azonnal sértést kiált, hogy a feleség legjobb barátja nem veszi észre, hogy túl közvetlen barátságával mélyen megsebzi a férjet, hogy a feleség úgy él tovább, mint ahogyan akkor élt, amikor még nem volt feleség, de hogy a férj csak nyel, és csak hosszú idő után tör ki belőle minden fájdalom, az magában hordozza a későbbieket.
Mindenki jól játszott, de Shah Rukh Khan a legjobban. Szinte lemosta a képernyőről a másik két szereplőt; Madhuri Dixitet és Salman Khant. Az általam nagyrabecsült Madhuri Dixit helyett én sokkal inkább Kajolt tudtam volna elképzelni erre a szerepre, mert a fiúkkal barátkozó attitűd nála sokkal inkább hihető. Dixit túlságosan királynői ehhez. Kellemes meglepetés volt viszont a vendégszereplő: Aishwarya Rai, aki (miért is csodálkozom ezen) egy vak lányt játszott. Viszont jól kiosztotta Shah Rukh Khant!
