Méltán kapott annak idején Oscart a film, szerintem ez egy ritka kincs. Nem csupán a főszereplő színésznő alakítása kiváló, de maga a sztori is fordulatokban gazdag és érdekes. Leszámítva persze a politikai eseményeket és a kegyetlen rezsim egykori rémtetteit. Mert ez borzalom. Mármint ami akkor történt.
Argentina 1986-ban örülhetett a Legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjának. (Magyarként én természetesen a „Redl ezredes”-t választottam volna, de sajnos nem rajtam múlott.) Nézhető filmnek tartom, egy bajom van vele; főhőse egy középiskolai történelemtanárnő, és itt a bökkenő. Egy történelemmel foglalkozó pedagógus évek óta légüres térben él, csak akkor döbben rá a közelmúlt tragikus eseményeire, amikor találkozik egy személyében súlyosan érintett volt osztálytársával? A fogadott kislánya, Gaby származása is csak ezután kezdi foglalkoztatni? Szerintem ez az alapvető hibája a filmnek, itt bicsaklik meg a történet. Az első osztálytermi bemutatkozása egy karakán, megalkuvásra képtelen személyt sejtet, ugyanakkor a magánéletében egy ijedt „nyuszika”, aki mindenben a férje, Roberto akaratának engedelmeskedik. Ez a két külön karakter valahogy nem fér meg egy személyben, ami az egész filmet számomra hiteltelenné tette.
Nagyon erős dráma, már a története alapján is ezt gondoltam, de miután megnéztem, még inkább elborzadtam. Nem csupán a történet hihetőségén, hanem a tálalásán is. Nagyon tárgyilagos , nyers, erőteljes az a rendezői szem, mely az anya drámáját elénk tárja. Remek színészi játék teszi még élvezetesebbé ezt a mozit.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
