Csalódás volt ez a első 1945 után készült teljes egészében színes magyar film, amit újra kellett színezni. (Az első színes filmet Radványi Géza rendezte, az volt a "Beszélő köntös" még 1941-ből. A megtalált egyetlen kópia fekete-fehérré fakult.) A címmel az a helyzet, hogy a mai helyesírás szerint rövid u-val kell írni, de Fazekas hosszúval írta. Túlságosan didaktikus, a szocreál lólába erősen kilógott.. Egyetlen feltétlen pozitívuma Soós Imre szereplése, ő, aki engem erősen Gérard Philipe-re emlékeztet, a hátán viszi az egész filmet. A halála a magyar színművészet legnagyobb veszteségei közé tartozik. Szabó Ferenc zenéje túlságosan hangoskodva, sokat szólt.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
