Időről-időre kell egy ilyen film is, melynek karakterei nem kifejezetten jók és rosszak, hanem egyszerűen csak emberek. Kell, hogy a maga elfeledett hétköznapiságával röpke másfél órára kiszakítson minket a körút zajosságából, ki a 4-es 6-osról, a zsúfolt aluljárókból, az elviteles közepes cappuccinokból, a lekésett utolsó metrókból, a beállt rakpartból, a méregdrága kézműves fánkozókból, a csúfos 1:0-okból, az erős és büszke európai valóságunkból. Több
