Badal János operatőr 1927. március 7-én született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–történelem–művészettörténet szakos hallgatója volt, ezzel párhuzamosan a Színház- és Filmművészeti Főiskolára is beiratkozott. 1951-ben kapott operatőri diplomát, de már két évvel korábban is tanársegédként dolgozott.
Az 50-es évek elején rövidfilmeket készített (többek között a néptáncokról is), majd részt vett néhány, mára már klasszikussá... Több
Badal János operatőr 1927. március 7-én született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–történelem–művészettörténet szakos hallgatója volt, ezzel párhuzamosan a Színház- és Filmművészeti Főiskolára is beiratkozott. 1951-ben kapott operatőri diplomát, de már két évvel korábban is tanársegédként dolgozott.
Az 50-es évek elején rövidfilmeket készített (többek között a néptáncokról is), majd részt vett néhány, mára már klasszikussá vált játékfilm (Rákóczi hadnagya, Hintónjáró szerelem, Gábor diák, A császár parancsára, Bakaruhában) elkészítésében, és kidolgozta a fények játékára alapuló művészetét. 1956-ban a filmgyár forradalmi bizottságának volt a vezetője, ezért később kirúgták. 1957-ben emigrált, és Párizsban élt, ahol a Sorbonne-on filmes tanulmányokat végzett.
Több, különböző díjat elnyert filmet készített a francia fővárosban, leghíresebb alkotásai között van a Mi újság, cicamica?, illetve a Playtime. Pályafutása során mintegy 70 alkotás elkészítésében közreműködött, sokat dolgozott a francia televízió számára is, és több híres rendezővel (Marcel Carné, Fred Zinnemann, Jules Dassin) alkotott együtt. 2015. október 9-én halt meg.
(Filmbarbár)