Keleti László 1904-ben látta meg a napvilágot Budapesten.
A komikus mellékalakok és kötekedő karakterfigurák mestere volt, aki a harmincas években tűnt fel a filmvásznon, mint izgulékony kávéházi sakkozó, majd a későbbiekben a leghatározottabban nem lóra termett huszár-önkéntes, zilált külsejű háziszolga (így például a Lovagias ügyben Ráday Imre inasaként), vagy épp túlkoros, izraelita felekezetű nebuló (Gyémánt Lipi, Jávor Pál kollégiumi társa az Iglói diákokban) is... Több
Keleti László 1904-ben látta meg a napvilágot Budapesten.
A komikus mellékalakok és kötekedő karakterfigurák mestere volt, aki a harmincas években tűnt fel a filmvásznon, mint izgulékony kávéházi sakkozó, majd a későbbiekben a leghatározottabban nem lóra termett huszár-önkéntes, zilált külsejű háziszolga (így például a Lovagias ügyben Ráday Imre inasaként), vagy épp túlkoros, izraelita felekezetű nebuló (Gyémánt Lipi, Jávor Pál kollégiumi társa az Iglói diákokban) is volt.
Korán megkopaszodott fejével, vicsori mosolyával, recsegős orgánumával, előbb kövérkés, majd kövér alkatával mégis inkább csak a szerencsésen, Nyugat- és Észak-Európában átvészelt második világháborút követően vált a magyar filmek állandó epizodistájává. A kabaristaként is jeles színész túlnyomórészt komikus betétalakként szerepelt filmen, hol, mint a borjúpörkölt rajongója (Janika), hol, mint heves temperamentumú cirkuszi szerződtető (Fel a fejjel).
Alighanem legemlékezetesebb filmes alakítása a Felfelé a lejtőn apafigurája, a Psota Irén által játszott dizőz, Maca slágerszámát (Én mellettem elaludni nem lehet) zajosan végighortyogó Sebes Albert. Országos népszerűséget mindazonáltal nem egy filmes szerep, hanem a rádió által is közvetített cirkuszi gyermekmatiné, az ötvenes-hatvanas évek legendás Csinn-Bumm cirkusza biztosított Keleti számára.
Szamóca Ábris bohócfigurájának életre hívásában komoly hasznát vette kiváló maszkkészítői tehetségének, s mint A maszkírozás kézikönyve (1948) című alapmű szerzője korántsem véletlenül vált belőle a Színművészeti Főiskolán a maszkkészítés tanára. Filmen, elsősorban kosztümös produkciókban is gyakran találkozhattunk Keleti remek maszkjaival, melyek sorából A kőszívű ember fiai (1965) pofaszakállas bankárja vagy a Háry János Krucifix generálisa érdemel külön is említést.
(erdei1999)
