Közel három éve láttam ezt a filmet és az évek alatt semmit sem veszített frissességéből. A mai napig önfeledten tudok szórakozni mind a sztorin, mind a filmben elhangzó dalokon. Ranveer Singh-en cseppet sem látszik, hogy élete első filmfőszerepében kell alakítania a nehézfejű, frissen végzett egyetemistát, akinek fogalma sincs arról, hogy mi a túrót kezdjen az életével, egyetlen dologban viszont abszolút biztos; esze ágában sincs hazamenni és az apja farmját túrni (még ajándék traktorral sem). Anushka Sharmának pedig hihetetlen szerencséje volt, hogy a Rab Ne Bana Di Jodi (Isten által teremtett pár) debütáló szerepe miatt aláírt három film szerződése éppen ezzel a harmadik filmmel járt le, mert már közel volt ahhoz, hogy végleg eltemessék a "futottak még" kategóriában, hiszen első filmjében Shahrukh Khan teljesen ellopta tőle a képernyőt, második filmje (Badmaa$h Company) meg nem volt akkora siker, hogy bizalmat szavaztak volna neki a folytatásra. A sztori önmagában is zseniális, a két fiatal színész pedig egyenesen lubickol a szerepében.
Az utolsóéves egyetemista, Shruti (Anushka Sharma) nagy álma, hogy esküvőket hozzon tető, illetve a lakodalmas sátor alá. Ezzel szemben Bittoonak (Ranveer Singh) fogalma sincs arról, mihez kezdjen diploma után. Egyetlen dolgot tud biztosan: nem akar apja akaratának megfelelően hazamenni távoli falujába, hogy átvegye a családi gazdaság irányítását. Pedig már a traktort is megvették neki!
A menekülőutat kereső fiú nemes egyszerűséggel Shruti nyakába varrja magát, és a számára teljesen ismeretlen rendezvényszervezés világába csöppen. Az egymást nem kifejezetten szívelő fiatalok közös vállalkozást indítanak, és azt az ambiciózus célt tűzik ki maguk elé, hogy ők lesznek a legnagyobb, a legkreatívabb, a leghíresebb esküvőszervező páros. A kezdeti nehézségek után be is indul velük a lakodalmas hintó, de a köztük hirtelen fellángoló vonzalom miatt nagyon gyorsan válóperig fajul kettejük üzleti kapcsolata.
Az indiai filmek egyik hihetetlen vonzereje a csak erre az országra jellemző elképesztő lakodalmas kultúra. Az esküvők a társadalom minden szegmensében a legfontosabb események sorába tartoznak, a családok évtizedekre képesek eladósodni, hogy megadják a módját. Az eredmény viszont önmagáért beszél, ilyen színes-szagos eseményt kevés országban látni, India pedig nemcsak a fantáziadúsan feldíszített sátrakkal-termekkel, a rengeteg virággal, a látványos ruhacsodákkal, hanem a varázslatosan megkomponált zenékkel is olyan hangulatot teremt, hogy még a megrögzött agglegények és vénségben megőszült hajadonok is kísértésbe esnek. Ez a film pedig sztorija alapján is tálcán kínálja a legkülönfélébb lagzi-fajtákat és talpalávalókat, az ember egyszerre éhezik meg a kaják láttán, és perdülne táncra a zenék hallatán. Az egyik olyan film, amit képtelen vagyok megunni, és a mai napig nagy becsben tartom. Minden szempontból.
