2015.02.13 17:16 ChrisAdam Olvasottság: <100x
2

Nem lehet betelni vele

A vége főcímet bámulva és a finom melódiát hallgatva azon gondolkozok, hogy miért nem tart örökké ez a film....


Nem lehet betelni vele

Már az első 10 perc után bátran rá tudtam volna nyomni az ötöst, egyszerűen beszippantott. Ethan Hawke és Julie Delpy olyan, mint egy valóság. Nem, nem filmet néztem, ott voltam velük és hallgattam őket! Azt gondolom, nincs még egy ilyen zseniális szerelmespár a filmtörténelemben, mint Celine és Jesse. És nincs még egy ilyen őszinte, életszerű szerelemmel felruházott film, amelyben 100 percen keresztül csak két arcot láthatsz, mégis bánod, amikor vége van és legszívesebben néznéd előlröl és azt kívánod, bár örökké beszélnének és te csak hallgatnád a nevetésüket.

Ethan Hawke egy őszinte fiú, talán hasonló karaktereket tud felvázolni, mint DiCaprio. Julie Delpy pedig tényleg egy földreszállt angyal, akinek a mosolya elolvaszt és minden megmozdulásánál, megszólalásánál úgy éreztem, hogy igen, ez nem az a színésznő, aki egy szerepet játszik. Ő Celine, aki talákozott egy fiúval a Bécsbe tartó járaton! Olyan nagyszerűséggel adja a forgatókönyv a párbeszédeket, a hosszú jeleneteket, a mozdulatokat, a grimaszokat. És van érzése. Méghozzá nem kicsi. Bécs különösen jó helyszín, gyönyörű város.

És amiről beszélnek: mind-mind fiatalok őrült elméletei, világnézetei. Gyerekkori csalódások, elképzelések, gyermeki jövőbelátás, remélés. És amit Jesse mond azon a padon, a szűk utcában: mindenki látja a szülei furcsa, néha durva, néha jó kapcsolatát. És mindig elképzeli, hogy ő más felnőtt lesz, más apa. Ki tartotta be az ígéretét? Valahogy mindig elúszik. És akkor én (mert nekem még lehet), most megfogadom, hogy jó ap leszek? Akkor be fogom tartani?

Olyan bölcsességeket mondtak el olyan módon, amin érződik a valódi szag és az élet néha büdös szaga. Szerencsére itt rózsaszín felhőkkel beborított ég volt fölöttük. :)


Eszméletlen horderejű és utánérzésű film, mely egyszer sem bicsaklik meg, mindvégig oda lehet figyelni és a vége különösen szomorú/felemelő/megnyugtató. Amikor a reggel az utcán mondja Jesse: Milyen furcsa érzés visszaérkezni a világba. Igen, nagyon furcsa. És abban a tudatban egymás mellett lenni, hogy csak pár óra van hátra az elválásig, ami egyszerűen fenséges, nem az a giccses hányadék, amiket a hollywoodi filmek ontanak.

Nem tudok betelni vele. 100%

dráma | romantikus

A történet egy fiúról, Jesse-ről (Ethan Hawke), és egy lányról, Celine-ről (Julie Delpy) szól, akik egy pár órás vonatút során ismerkednek meg. Kellemesen beszélgetnek, majd... több»

2