Mátrix (1999)

A Waschowski-nővérek cyber kultuszfilmje, mely újraírta a világról, a valóságról és az életről, ugyanakkor a mozizásról alkotott elképzeléseinket. Zseniális, mégis borzasztó víziót szabadított el a beprogramozott valóságról, arról, hogy mindannyian a Mátrix rabjai vagyunk. A film egyfajta tudattágítóként az elmebeli szabadság keresésére buzdít. Azonban a Mátrix több egy látványos és filozófia kérdéseket feszegető akciófilmnél. A mű maga is egy komplex filozófiai és bölcseleti értekezés, vagy inkább egy filozófiai Rubik-kocka, amit még 20 év elteltével sem tudunk teljesen megfejteni. Intellektuális mélysége pedig nem véletlen: Lilly Waschowski annyi év találgatás után megerősítette azt a teóriát, mely szerint a Mátrix a transzneműség allegóriája. A testvérpár átváltozás utáni vágyából építkezett a világot irányító szupergépezet története; vagyis az emberi elmében és valóságtudatban való sokkal, sokkal mélyebb alámerülés szükséges az átfogó megértéséhez, mint azt eddig gondoltuk. Neohoz hasonlóan nekünk is meg kell tanulnunk túllátni a fizikai síkokon, el kell hagynunk az érzékszerveinkkel érzékelhető anyagi valóságot, és bele kell tekintenünk az anyagi világ mögött rejlő végtelen tudástengerbe. Áttudta törni azt a bizonyos falat fantázia és valóság között, ami a valaha készült legnagyobb mentális hatással bíró filmmé tette. És ezzel még nincs vége a szubkulturális utalásoknak... több»

Furcsa először maga a világ, amit próbálnak bemutatni nekünk a filmben, hozzá kell szokni a mátrix sajátos stílusához, de aki fogékony az új dolgokra szerintem nagyon fogja élvezni a filmet. Ott kell lenni fejben, hogy az ember követni tudja az eseményeket, nem az a film, amit félálomban, vagy főzés közben néz az ember, különben nem fogja érteni az egészet. Mindenesetre nekem nagyon tetszett és bárkinek merem ajánlani!

Nagyon sok filmhez odaírtam már, hogy mennyire jó és nagyszerű, de ez a film személy szerint óriási kivétel. Mivel a Wachowski nővérek megalkottak 1999-ben egy olyan filmet amit szerintem azóta sem tudott senki felülmúlni. Hozzá szokhattunk azért, hogy a Hollywoodi filmek jó részében van tucatnyi olyan cselekvés, jelenet amit elhiszünk. Döbbenetes tanítások vannak ebben a filmben, de haladjunk sorrendben. Röviden vágjunk is bele, a film arról szól, hogy az ember felkel és rájön, hogy óriási baj van a világgal és ez az egész csak káprázat. Ő lehet az emberiség megmentője, de előbb rá kell jönni ki ő valójában. Sok megmérettetés elé kell állnia, olyan dolgok történnek vele amit nem akar vagy még nem tud feldolgozni. Az új "családja" segít neki, hogy elérhessék céljukat, hogy a láncot leverve kitörve a rabszolgaságból, legyőzzék a rendszert. Azon kívül, hogy ez a film társadalomkritikából jeles, de ássunk egy kicsi mélyebbre, ugyan is a mondanivalója a mai napig nem kopott. Nagyon sok dolgot tárnak a szemünk elé, amit vagy megértünk vagy nem. Azon kívül, hogy a trilógiák közül ez vagyis az első rész a legjobb, bár hozzá tehetjük, hogy valahogy be is kellett fejezni a filmet. A lényegen nem változtat, bemutatja a "rohadó" világunkat és, természeteses, hogy választási lehetőségünk mindig van. Jó párszor meg kellett néznem a filmet, hogy alaposan megértsem a mondanivalóját, és per... több»

Egy nagyon összetett filmről van, amely amellett hogy nagyon látványos is gondolkodásra is készteti a nézőt. A sorozat mindenképpen legjobban sikerült része.

Remek ábrázolása egy lehetséges jövőbeli disztópiának, ahol a mesterséges intelligencia és az emberiség végső csatáját láthatjuk. Rendkívül mély gondolatokkal van megtűzdelve, nem éreztem felszínesenek egyetlen másodpercig sem. Mai napig ötletesnek találnék egy olyan folytatást, amiben kiderülne, hogy amit valóságnak hittek az csak a mátrix egy felsőbb "rétege" volt, hiszen [SPOILER!] Neo meg tudta állítani az őrszemeket a 2. rész végén, ami okot adhatott volna a szereplőknek egy kis gyanakvásra. Máig az egyik kedvenc trilógiám.

Nem akarok nagyot mondani de ez a film volt talán az egyik legnagyobb meglepetés számomra. Mai szemmel néztem meg és bár voltak benne kissé mosolyogtató jelenetek mégis végig élveztem és repült az idő. Nem gondoltam volna, hogy ilyen jó lesz.

A film igen mélyenszántó filozófiai gondolatokat fogalmaz meg, ennek ellenére a pörgős akciójeleneteknek köszönhetően végig élvezetes marad. Még mai szemmel is bámulatosak az 1999-ben készített képsorok, sok „friss” akciófilm elbújhat mögöttük, Neo ikonikus elhajolása a golyók elől pedig örökre a néző retinájába ég. Sokan vádolják a filmet azzal, hogy a fontos mondanivalót elhomályosítja az akció-orgia, azonban szerintem pont ettől lesz feszes és figyelemmegragadó az alkotás. Már csak a filmben megjelenő ún. „szimulációs valóság” teória miatt is érdemes megnézni a filmet, ugyanis ilyen tömör és lényegretörő formában nemigen találkozhat vele máshol az ember. Ráadásul a felvetett elmélet manapság még aktuálisabbá vált, hiszen egyre inkább függővé válunk a gépektől. Akik szívesen megnéznek egy filmet többször is, azoknak igazi gyöngyszem ez az alkotás, ugyanis minden egyes újranézéskor újabb és újabb részletek és mélységek tárulnak fel a műből.