A Dunkirk vége-főcíme után rögtön az volt az érzésem, hogy Nolan talán eddigi pályafutása legmegosztóbb filmjét készítette, aminek a teljes befogadásához-megértéséhez, minden apró mozaikjának a helyrerakásához, a megtekintés után még időre van szüksége a nézőnek. A hangsúly a mozaikokon, a részleteken van, mert bár tudjuk, hogy az egész az több, mint részelemeinek összessége, a Dunkirk esetén érdemes nagyon figyelni az apróságokat. Az idő, mint kulcstényező kezelése, ahogy a film végére szépen összeáll a narratíva, az operatőri munka, az a zseniális stílusbravúr, hogy bár hatalmas terek vannak a filmben, kikényszerítik az alkotók, hogy rendre klausztrofób érzéseink legyenek, az apró, emberi sorsok, jellemek ábrázolása, ami a cselekmény előrehaladása mentén válik egyre összetettebbé és világossá, a civil-hétköznapi ember kurázsija és helytállása, a katonaember-katonajellemének emberi volumenei, a háború merőben szokatlan ábrázolása úgy, hogy bár a fenyegetettség mindvégig jelen van, az ellenséget gyakorlatilag egy képkockán sem látni, a zene és hanghatások, helyenként már-már nézőt próbáló formái, és végül az alkotók valami egészen elképesztő kiegyensúlyozott, egységes munkája, kezdve a rendezővel, a színészeken, operatőrön, látványtervezőkön, kisegítő személyzeten át egészen a már említett zenéért és hanghatásokért felelős szakemberekig. A Dunkirk igazi filmes bravúr.
Nehezen fogyasztható és szerintem biztos, hogy nem is nyeri el mindenki osztatlan szeretetét, de én csak ajánlani tudom, mert az biztos, hogy nem egy hétköznapi alkotás.
73 Dunkirk (2017)
akció | dráma | háborús | thriller | történelmi
A II. világháború egyik legtragikusabb emléke lehetne, ám egy különleges mentőakció története lett belőle. 1940 májusának végén végén a diadalmasan előretörő német... több»
Szereplők: Tom Hardy, Michael Caine, Cillian Murphy, Kenneth Branagh, Mark Rylance
