Mint nagyon Christopher Nolan (Batman-trilógia; Eredet, Tenet...) rajongó, így ezt a filmet is igen nagy várakozás előzte meg számomra. Már a film trailere se nyerte el a tetszésemet, akkor még nyugtattam magam, hogy jó ez csak egy filmtrailer, de mikor már teljes egészében láttam a filmet, amit különben a legmodernebb technikákkal vettek fel (IMAX kamerákkal forgatták le a filmet), nagy csalódás volt számomra, nem ezt vártam egy ilyen filmtől ami a II. világháború egyik legnagyobb "mentőakciója" volt. A film maga számomra semmitmondó, ide-oda csapongó, nyögvenyelős alkotás lett. Maga a film, amiről szólnia kellett, pont az maradt ki. :( Az IMAX kamerák azért a hatást elérték, főleg a légi felvételek esetében, ezért Tom Hardy vonala volt a legérdekesebb szál számomra. Az értékelésem így sajnos csak 10/6.

Amennyire vártam ezt a filmet akkorát is csalódtam benne. Iszonyatosan gyenge alkotás lett ami túl van hypeolva. A történet rettentően lassú lefolyású és élvezhetetlen. Érthető hogy minél jobban egy drámai hangulatot szerettek volna elérni csak a rés... teljes kritika»

Történészként nagy várakozással tekintettem erre a 2017-es háborús drámára, és emlékszem, tűkön ültem annak idején, hogy végre láthassam. Ám amikor kijöttem a moziból, nagyon vegyes érzések kavarogtak bennem. Egyik oldalon tetszett, hogy végre készült egy modernkori, látványos film a híres Dynamo-hadműveletről - melynek során 1940 májusának végén 338 ezer szövetséges katonát mentettek át a La Manche csatorna túlpartjára -, ugyanakkor a másik oldalon bosszantott egy sereg dolog, melyek rontották a szememben az egész hitelességét. Zavart például, hogy a rendező, Christopher Nolan nem emelte ki és látványtechnikailag sem tette emlékezetessé azt a heroikus küzdelmet, melyet hajók ezreivel a brit lakosság folytatott a természeti elemekkel és a német hadsereggel (repülőkkel, tüzérséggel). Ők voltak azok ugyanis, akik csónakokkal, dereglyékkel és minden létező úszó alkalmatossággal áthozták a fiúkat a megmenekülést jelentő túlpartra. Idegesített az is, hogy a rendezés túltolta a hangeffekteket és szinte minden jelenetnél alkalmazta ezeket, fülsértő intenzitással. Végül bosszantott a felépítetlen karakterek sora is, akik érzéketlen merevséggel és kőarccal jelentek meg biorobotokként, mintha egyáltalán nem lennének érzéseik. A szereplők közül egyedül Tom Hardy és talán Kenneth Branagh voltak kivételek, akikre emlékezni lehet a filmből. Mindent egybevéve a Dunkirk csalódás volt sajnos számomra. Értékelésem: 60%.

Már régóta terveztem, hogy megnézem és talán emiatt megnőttek az elvárásaim is. Nekem kicsit lagymatag, nem elég izgalmas vagy drámai. Én nem az ehhez hasonló háborús filmeket szeretem. Egyedül a Tom Hardy-féle repülős szál volt az, ami számomra is i... több»gazán izgalmas volt. Feltűnően kevés a párbeszéd. Nem igazán értettem, hogy mi volt a célja a képarányok váltakozásának, de eleinte eléggé zavaró volt. Megértem, hogy a történet megért egy filmet, de felesleges volt ekkora feneket keríteni neki.

Orbitális volt amit itt most elénk tártak. Nem volt túl figyelemfelkeltő, átlag alatti inkább. Ez a film most sajnos nem találta el azt az ízlést, amit én szeretek. Nem volt totális bénaság, de valahogy mégse éreztem rajta azt, hogy most, hú de oda lennék a filmért.

Ez a film mesterien van összerakva. Kész, ennyi. Azt gondoltam, hogy Christopher Nolan az Eredet után nem fog tudni jobb filmet összehozni (ezt csak azért mondom, mert a Csillagok között nekem egyáltalán nem jött be, s a Sötét Lovag-trilógiának sem v... teljes kritika»

C. Nolan garancia az egyedi és igényesen megrendezett filmekre, ez most sincs másként. Talán a lassabb folyású és erős dráma kedvelőinek még jobban a kedvébe tud járni, mint az eddigi nagyszabású mozijai. A párbeszédeket és a nagy - háborús filmekben... több» látott - csatákat takarékra vette a rendező, mégis a képi világnak, a színészeknek, a repülők félelmetes hangjának és nem utolsó sorban Hans Zimmer tökéletesen passzoló filmzenéjének köszönhetően, a háború olyasfajta borzalmát tudja átadni, amit eddig a műfajon belül nem láthattunk. Már csak a felsorolt elemekért is kötelező a mozi, hogy minden élményt átadjon a film, amit csak tud. Nolan az idősíkokkal - akárcsak az Eredetben - megint játszik, sőt arra építi a filmet. Kezdetben nehezen tudtam átadni magam ennek a jellegű történetmesélésnek, de ennek a húzásnak köszönhetően minden perce figyelmet követel, és mikor összeérnek a szálak, egy plusz élményt kapsz a film végére. A rendező eddigi mozijai után órákat/napokat képes vagyok kattogni és beszélni róla, ez már önmagában egy nagy eredmény. Még többszöri megnézést igényel, hogy biztos összeálljon minden kép, amit ez a mestermű rejt magába. Ha mozitörténelmet nem is, de háborús filmek terén biztos maradandót alkotott Christopher Nolan.