Izzadás, pótcselekvések közelről, mégis zseniális alkotás A bűnös

2018.10.31 08:53 jake_green Olvasottság: 582x

1

Nálam ez a film 4/5 csillag, lássuk is hogy miért:

Egyedi filmről beszélünk. Egyébként a film NEM thriller, hanem KRIMI. De a krimikből is, aki klasszikus vizuális krimi-élményt keres, annak nem ez lesz a kedvenc filmje. Olyannyira, hogy ez a film vakokkal is kompatibilis, tehát Ők is rendkívül fogják élvezni a filmet (ajánlom nekik őszintén!) mert nem kell látni a filmből SEMMIT ahhoz, hogy a rendező által elvárt filmhatás átjöjjön. És itt kezdődőnek a problémák nekem, aki nem vagyok vak....

A film maga vonalvezetését tekintve egy rendkívül jól felépített film, ezt szögezzük le. Jakob Cedergren jó alakítást nyújt ahhoz képest hogy az első egész estés filmje! Jo Nesbo norvég krimi író könyvei szuperek (ajánlom olvasásra egyébként), de ez a film tipikus példája annak, hogy miért nem működik mingig minden jól vászonra víve.

A dialógusokban a feszültségfokozás is remekül felépített ha szigorúan csak a narratívára figyelek. DE NEM TUDOK CSAK ARRA FIGYELNI, mert ez egy FILM KÉNE HOGY LEGYEN! NEM PEDIG EGY HANGOSKÖNYV! Márpedig olyan érzésem volt végig a film közben, hogy egy hangoskönyvet nézek! Azt márpedig az ember nem nézi, hanem vezetés közben hallgatja, és a képzelőereje alapján pörögnek az események a szeme előtt....

Összegezzük a filmet vizuális szempontból: adott egy 2 szobából álló helyiség, egy főszereplő akit 90 percen keresztül totálban mutat a kamera és közben telefonál. Vizualitását tekintve ENNYI A FILM, NEM TÖBB! És el is érkeztünk az én fő problémámhoz. Gustav Möller elsőfilmes rendező, és nagyon látszik az, hogy nem tud még az operatőrökkel úgy bánni, hogy alkalmas legyen a munkájuk a képi világ feszültségfokozására. Van egy izgalmas és nyomasztó szituáció, egy remekül feléptített narratív feszültség a filmben, de ezt a feszültséget nem adja vissza a képi világ!!! Nem csak szerencsétlen Carl Coleman-t kéne bőrhiba-kiszúró pontossággal beállított zoomban látnom 90 percen keresztül, hanem iszonyatos feszültségfokozó képsorokat is! Hogy mire gondolok? Óra közeliben, izzadás, pótcselekvések közelről ó (pl: az elején a stresszlabda a kézben kifejezetten tetszett,de aztán ezt 1x csinálta és kész...), kézizzadás miatt elejt valamit- ezt már jó előre felépítve a képsorokban- mittudomén.... DE VALAMIT MUTASsANAK MÁR AZ ÁLTALALUNK LÁTOTT SZOBÁBAN IS, ami közelebb hozza a feszült szituációt az arcomba vizuálisan is! Ne csak a főszereplő arcát és szemét végig.... ez annyira gyenge vizuális munka és egy egyébként tehetséges rendezőnek a még szegényes eszköztárára utal nekem.

Hangsúlyozom : nincs bajon a low-budget filmekkel, nincs bajom az 1 kamerabeállásos 1 helyiségben játszódó filmekkel! Gondoljatok bele mennyire kapartátok a kanapét egy "Élve eltemetve (2010)" c. filmnél?! Milyen feszültség volt ott végig?! Nem csak a narratíva miatt, hanem mert totálban mutattak olyan cselekménysorokat amik nagyon-nagyon közel hozták az adott helyiségben történő eseményeket (annak ellenére, hogy a film történetét tekintve NEM a koporsóban játszódott!). Pedig 1 helyiségben játszódott a film....

Szóval egy tökéletes filmet rontott el a rendező a szegényes vizuális világával.

Most fognak jönni a támadások, hogy "de akkor miért értékeli mindenki más rajtad kívül 5/5-re a filmet?!". Nagyon egyszerű : azért mert a film nem mutat semmilyen képi világot igazából úgy beindul mindenkinek a fantáziája a hallgatás során és elindul a "saját maga által gyártott film a fejében", ami szubjektív, így nem lehet olyan, hogy az ne teccen valakinek. Tényleg egy könyvolvasáshoz vagy hangoskönyvhöz tudom hasonlítani, ahol a történek hatására "elindul a saját filmetítésed a fejedben".

Ez nagyon jól sikerült a rendezőnek, és ez egy jó film alapvetően, de mivel szegény volt az operatőri munka, ami TÉNYLEG TÖKÉLETES FILMMÉ tehette volna, így nálam csak maximum 4/5.

Ajánlom mindenkinek megtekintésre, aki skandináv krimi rajongó (ahogy én is), azoknak főleg!