Sóhajok (2018)

:::A HOZZÁSZÓLÁS CSELEKMÉNYLEÍRÁST TARTALMAZHAT:::Sóhajok. A film címe nagyon találó. Sokszor és hangon sóhaj hagyta el a számat, miközben néztem. Teljesen ismeretlenül vágtam neki a filmnek. Azt tudtam, hogy az 1977-es sikeres horror remake-je. Egy művész filmbe ültetett horror nem hangzik rosszul. A főszereplők névsora is nagyon kecsegtető volt: Tilda Swinton, Dakota Johnson, Chloe Grace Moretz és Mia Goth. Különböző korosztály, eléggé eltérő színésznők. Tilda Swintont már sokszor láthattuk egyedi filmekben. Most női szerepen túl egy ősz öregurat is megformál, mesterien. Járásában, mozdulataiban valóban egy nyugdíjas hatását keltette. De miért is kellett egy nőnek játszania egy férfi, aki ... több»

Úgy csavarják benne a szálakat, hogy a történet előrehaladtával egyre jobban érdekli az embert, de valahogy a végére eléggé elfáradt a történet és nem tudott sokat adni.

Kicsit többet vártam a filmtől. Az eleje jól indult, de a végét összecsapottnak éreztem és vártam volna valamiféle fordulatot. Kicsit lapos lett. Átlagosnak ítélem.

Őszintén sajnálom, de számomra is csalódás volt a film. Nagyon vártam, a szereplők, a rendező, az alapsztori nagyon biztató volt, de a végeredmény bosszantóan semmilyen lett, és ha teljesen őszinte akarok lenni, helyenként idegesítő is volt az a rengeteg pózolás. Az év horrorjaként harangozták be, de attól messze van. Legyen ez egy három csillag.

Ambiciózus film, azt meg kell hagyni, de az eredetihez képest nálam sajnos kudarcot vallott. Valahogy nem bír összeállni az egész, és sokszor inkább megmosolygtató, mint komoly, vagy félelmetes.