A film egy pontján elhangzik egy játékos vita az egyik szereplő nevével kapcsolatban, hogy azt vajon Marvel-nek, vagy Mar-Vell-nek kell-e ejteni. Kissé kiforgatott analógia alapján nekem is az járt a film kapcsán az eszemben a vége főcím után, hogy vajon a film inkább félig teli, vagy félig üres pohár? Mivel az elmúlt bő 10 évben a Marvel már számos képregény-mozit küldött a széles vásznakra, nagy meglepetésben nem lehet részünk ezúttal sem. Az alapvető építőkockák, melyek egy új karakter eredettörténetének elmesélése során kötelezően meg kell, hogy jelenjenek, most is itt vannak.
Carol Danvers vagyis Marvel Kapitány (Brie Larsont mintha erre a szerepre teremtették volna, nagyon szépen mutatja be a karakter fejlődését, amikor kell esendő, amikor a szituáció azt követeli meg, akkor viszont egészen robbanékony és energikus) a filmes univerzum első, külön filmet kapó női szuperhőse és a mozi szépen rá is játszik erre a tényre azzal, hogy kellő muníciót ad az erős nők, a női egyenjogúság üzeneteinek közvetítésére. Külön öröm, hogy emellett még egyéb, más fontos társadalmi üzenet átadására is marad idő, így a filmet ebből a szempontból a sorozat egyik legmeghatározóbb darabjaként lehet kezelni.
Az alkotók egyik legjobb húzása, hogy bravúrosan oldották meg a karakter behelyezését az események kontinuitásába. Mivel a 90-es években játszódik a film, számtalan retró-kulturális utalást kapunk, mind zenei, mind filmes és egyéb területekről. Ehhez jön, hogy a film humora is teljesen rendben van. Nem tolakodó, nem erőltetett, nem a harsányan felröhögős fajta, hanem többnyire inkább laza, megmosolyogtató. A már korábban megismert szereplők ld. Nick Fury (Samual L. Jackson óriási, mint mindig), Coulson ügynök (Clark Gregg szerethető és jópofa) feltűnése abszolút üdítő, általuk és velük sok apró puzzle kerül a helyére a "nagy történetben". A látványvilágot Marvel film esetén már talán nem is kell külön megemlíteni, az most is, ahogy mindig, rendkívül magas szintű.
Nem mehetünk el azonban a film sajnálatos módon meglévő negatívumai mellett sem. Bár a flashbackekre építő eredetmesélés nekem alapvetően tetszett, sajnos ez az alkotás sem vetkőzhette le azokat a gyermekbetegségeket, amik a műfaj sajátosságai, így végeredményben a főszereplő pályaíve a bemutatkozó hősök már megszokott útját járja be. Hiányzott számomra a nagy katarzis is a filmből, érezhető volt, hogy itt is már a nagy-végső filmre, a "Végjátékra" gyúrnak és kicsit az volt az érzésem, hogy ennek most azért kellett elkészülnie, hogy megérthessük a "Végtelen háború" végét.
A képregények és az abból készült filmek sajátosságai, hogy a "jókkal" szemben az alkotók igyekeznek karakteres "rosszakat" szembe állítani és csak annyira lehetnek jók, erősek a főhősök motiváció, amennyire minőségiek a rosszaké. A Marvel Kapitányban ez véleményem szerint csak részben valósul meg, ami némileg rontja az összképet. Nem reformálja meg a műfajt, nem lesz olyan társadalmi jelenséggé, mint a Fekete Párduc volt, de összességében mindenképpen kellemes kikapcsolódás és hiánypótló az "utolsó" nagy menet előtt.
61 Marvel Kapitány (2019)
1990-ben járunk, amikor a Föld két idegen faj galaktikus háborújának részévé válik. A harcokba belekeveredik egy Carol Danvers nevű földi nő, aki így az univerzum egyik... több»
Szereplők: Brie Larson, Jude Law, Scarlett Johansson, Samuel L. Jackson, Mark Ruffalo
