2019.04.11 20:41 Dominik Olvasottság: <100x
3

Minden kezdet nehéz, még Kubricknál is

Most felmerülhet a kérdés, hogy ez mégis micsoda? Még a Kubrick rajongók körében is nagyrészt ismeretlennek számít a mester első mozifilmje, amit 1953-ban mutattak be. Ez annak köszönhető, hogy – akárcsak Hitchcock vagy Kurosawa kezdeti műveinél – itt is az eredeti kópiák nagy része vagy eltűnt vagy megsemmisült, amik pedig megmaradtak, azok mind durván roncsolódtak az idők folyamán. Azonban 2010-ben (Kubrick halála után 11 évvel) elkészült egy felújított változat, de ezt is nagy nehezen lehet csak megtalálni. Én személy szerint a You Tube-on találtam meg ezt a változatot, eredeti hanggal, viszont felirat nélkül. Szóval angol tudással rendelkezők előnyösebb helyzetben vannak, persze csak akkor, ha az első 5 perc nem riasztja el őket. Ugyanis az elején egy 1966-os interjú részlete hallható, melyben maga Stanley figyelmeztet minket arra, ami ránk vár.

Nem, szeretnék részletekbe menő elemzéseket folytatni a filmmel kapcsolatban, mert őszintén szólva nincs mit elemezni. A film egy fiktív háború idején játszódik, melyben pár katona az ellenséges vonalakon belül próbál visszatérni saját hazájába. Kubrickhoz mindig is közel állt ez a téma, mivel későbbi alkotásaiban (Dicsőség ösvényei, Dr Strangelove, Acéllövedék) is visszatérő motívum a háború pszichológiai hatása az emberekre nézve. Ez az ambíció érződik a Félelem és vágyon is, és a szándékába nem is igazán lehet belekötni. A megvalósításába viszont annál inkább, mivel a film borzasztó amatőr módon van megvalósítva.

Minden kezdet nehéz, még Kubricknál is

Szinte már egy vizsgafilm hatását kelti, amiket általában zsebpénzből szoktak forgatni. Ezzel nem is lenne probléma, ha nem egy háborús filmről beszélnénk, amit azért nem lehet így leforgatni, ha pedig igen, akkor ez lesz a végeredmény. Az alacsony költségvetésű filmeknek van egy íratlan szabálya, mégpedig az, hogy a rendező ismerje a korlátait, hogy a meglévő eszközeivel meddig mehet el. Ezt tapasztalatból mondom, hiszen én is forgattam már amatőr filmeket, és szintén beleestem ugyanebbe a hibába. Sokszor túl nagyot akartunk mondani; nagyobbat, mint amennyit a meglévő eszközeink engedtek. Mondanom sem kell, hogy a végeredmény milyen lett. Itt is ez a probléma. Pár statiszta (akik még csak nem is színészek) rohangál az erdőben, katonajelmezben, miközben próbálják imitálni, hogy bekerítette őket az ellenség. Vizsgafilmnek még oké, de mozifilmnek már röhejes. Ezen még az erőltetett narráció sem segít.

De, ha még ezután sem győztem meg senkit, hogy nem éri meg ezt a filmet megnézni, akkor ne nekem higgyetek, hanem Kubricknak! Ő ugyanis többször nyilatkozta, hogy munkái közül ezt a művét utálja a legjobban. Az első 5 percben látható interjúban például úgy jellemzi a filmet, mint "egy gyerekrajz, amit a hűtőre szoktak kirakni". Nem egyszer próbálta megsemmisíteni az összes kópiát, de nem járt sikerrel. Ha még élne, vajon mit szólna a felújított változathoz?

Végszó: Ne szépítsünk! Ez a film nem jó. Ha Kubrick-maratont akar tartani az ember, ez nyugodtan kihagyható. Viszont, még szerencse, hogy ezt a filmet karrierje kezdetén, és nem a csúcsán csinálta meg (mint Shyamalan az Utolsó léghajlítót). Ráadásul a jelek szerint Kubrick tanult a saját hibájából, és innentől kezdve a határ a csillagos ég.

4/10

dráma | háborús | thriller

Négy katona csapdába esik az ellenséges vonalak mögött és szembe kell nézniük a félelmeikkel és a vágyaikkal. több»

3