Stanley Kubrick 1928. július 26-án született Bronxban, és már fiatalkorában elkezdett érdeklődni a fotózás iránt. Tizenhárom évesen megkapta első Graflex kameráját, és tizenhét évesen már fotóriporterként dolgozott a Look magazinnál.
Az 50-es évek elején amatőr dokmunteumfilmjei révén ismerkedett meg a filmművészet világával (Flying Padre – 1951, A harc napja – 1951). Első nagyjátékfilmje a Félelem és vágy (1953) volt. Karrierjében az áttörést negyedik filmje, A dicsőség ösvényei (1957) hozta,... TöbbStanley Kubrick 1928. július 26-án született Bronxban, és már fiatalkorában elkezdett érdeklődni a fotózás iránt. Tizenhárom évesen megkapta első Graflex kameráját, és tizenhét évesen már fotóriporterként dolgozott a Look magazinnál.
Az 50-es évek elején amatőr dokmunteumfilmjei révén ismerkedett meg a filmművészet világával (Flying Padre – 1951, A harc napja – 1951). Első nagyjátékfilmje a Félelem és vágy (1953) volt. Karrierjében az áttörést negyedik filmje, A dicsőség ösvényei (1957) hozta, melynek főszerepét Kirk Douglas alakította. A forgatás során ismerte meg harmadik feleségét, akivel haláláig együtt élt (Christiane Kubrick, a film végén éneklő német lányt alakította). Szintén Kirk Dougles-szel dolgozott együtt az egyetlen hollywoodi filmjeként számon tartott Spartacus (1960) forgatása során is.
1962-ben Angliában forgatta le Nabokov regénye alapján a Lolita (1962) című filmet, és miután megszerette a helyi körülményeket, úgy döntött, itt folytatja tovább karrierjét. 1964-ben mutatta be a Dr. Strangelove, avagy hogyan tanulhatjuk meg szeretni a bombát című filmjét, majd figyelme a scifi felé fordult, és elkészítette műfaj egyik legnagyobb klasszikusának számító 2001: Űrodüsszeia (1968) című scifit. A film vizuális effektjeiért Kubrick megnyerte egyetlen Oscar-díját. Nem sokkal később lényegesen alacsonyabb költségvetés mellett Anthony Birgess regényét, a %185ot (1971) adaptálta filmvászonra, mely csakhamar kultuszfilmé vált. Kendőzetlen brutalitása és szexualitása miatt a film meglehetősen vegyes fogadtatásban részesült, ennek ellenére számos kategóriában jelöltélk Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjra.
Ezt követően egyre ritkábban készített filmet. 1975-ben debütált a mozikban a William Makepeace Thackeray regényén alapuló %3175% (1975), majd Stephen King azonos című bestsellerjéből készítette el a Adventure in Manhattan (1980) című filmjét. A 80-as évek elején nagy figyelmet szentelt a vietnami háborúnak, majd ´87-ben leforgatta a Gustav Hasford emlékirataiból építkező Doraemon: Nobita to fushigi kazetsukaiet (1987). Még a 90-es években készítette el Brian Aldiss novellája alapján az A.I. Mesterséges értelem (2001) című film terveit, sajnos még a forgatás előtt szívrohamban elhunyt. Utolsó rendezése a Ik wil nooit beroemd worden (1999) volt.
(Beke Gábor)
