Veszélyes kirándulás a múltba

2019.05.12 13:46 Berto49 Olvasottság: 256x

1

Már napok óta Sir David Attenborough 1979-es „Élet a Földön” című 13 részes sorozatának egy-egy részével „melegítek be” a filmnézésre. Az egyik részben szó volt a dinoszauruszokról, és akkor jutott eszembe Spielberg „Jurassic Park” című munkája, amit annak idején moziban láttam. A maga idejében hatalmas sikert aratott ez a Michael Crichton regénye alapján készült, az „Őslénypark” címen is ismert film, sőt bevételi rekordot is tartott, amíg néhány év elmúltával a „Titanic” le nem taszította a trónról.

Spielberg és David Koepp, a forgatókönyvíró alaposan átdolgozta Crichton regényét, amely munkában maga a szerző is tevékenyen részt vett, elvégre maga is több sikeres filmet rendezett („Westworld” – 1973, „Kóma” - 1978, az előbbi egy későbbi közkedvelt TV-sorozatot alapozott meg.) A cselekményt gyakorlatilag leredukálták egy szüntelen menekülésből álló történetté. Mégis szuperprodukció a javából, és valódi érdekesség, hogy Sir David bátyja, Richard Attenborough főszerepet játszott benne, John Hammond szerepét alakította. Milyen fantasztikus ötlet, hogy egy borostyánba bezáródott, a dinoszaurusz vérét szívó szúnyogból kinyerjék a több millió évvel ezelőtt kipusztult állat DNS-ét, majd a géntechnológia segítségével élővé varázsolják! Szakember számára biztos, hogy merész idea, de egy laikus simán „beveszi”. Spielberg és stábja korszakalkotó filmet készített, a CGI akkor volt születőben, mégis a látvány nehezen felejthető. Éles szemű véleményírók bakik garmadáját sorolják fel, de ezek a megjegyzések – hogy a témánál maradjunk – annyit jelentenek, mint egy szúnyogcsípés a behemót állat számára.

Fordulatosan izgalmas kalandfilm csodálatos megvalósításban, a XX. század tömegszórakoztatásának uralkodó terméke. A rendező bőven élt a film kapcsán árusított termékek lehetőségével, talán túlzásba is vitte, de a dinómániás fiatalság sikerrel pumpálta ki a szülők pénztárcáját. Természetesen a siker folytatás(oka)t követelt, de az eredeti színvonalát egyik sem érte el. Jól is van ez így, mert az első (és ide bármit be lehet helyettesíteni) mindig a legemlékezetesebb marad.