Ez a méltán népszerű(tlen) és sokak által kárhoztatott zs kategóriás mozi a VHS-korszak egyik "gyöngyszeme", amely emlékeim szerint Cirkónium címmel futott talán a Szív Tv-n. (Bár akkor még éppen, hogy csak kamaszodtam, amikor első ízben láttam ezt a valamit, aztán eszembe jutott a címe, és elkezdtem kutakodni utána a neten mazochista hajlamaim kiélése céljából. Hogy az ismert közmondással éljek: Ha rút, legyen kövér.) Színvonalát tekintve valahová a Manos - A sors kezei és a 9-es terv a világűrből című klasszikusok mellé tudnám állítani, nagyjából az emberkínzás kategóriába lehet besorolni, kb. ilyen hatásúnak tudom elképzelni a pángalaktikus gégepukkasztót, mint amilyen agysorvasztó ez a műremek is.

A cselekmény nagyjából a végtelenségig lebutított és összefüggéstelen, lényegében véve mindent összezagyváltak benne az atomháború utáni apokaliptikus viszonyoktól kezdve a mutánsokon át a Földet veszélyeztető idegenekig. Rengeteg sablont dobáltak össze a filmben, de a stúdió más alkotásaiból is "átemeltek" felvételrészleteket, még pocsékabbá téve a film egyébként is megkérdőjelezhető színvonalát. A történetben akkora lyukak tátonganak, hogy azokhoz képest egy magyarországi kátyú csupán porszemnek minősül, a párbeszédek szánalmasak és nevetségesek, a színészi "alakítások" szintúgy. Sajnos látszik ezen a filmen, hogy a lehető legkevesebb költséggel akarták tető alá hozni, miközben azért érződik a 80-as évek hangulata (ruhák, kellékek stb.), és az alacsony költségvetésnél sokkal súlyosabb probléma az igénytelenség. Az effektek is katasztrofálisra sikeredtek, a főgonosz nagyjából annyira félelmetes, mint egy újszülött, ráadásul az öltözéke is valami mágusfélét próbálna felidézni, de inkább nevetséges hatást vált ki ez a figura a nézőből. Alapvetően nem lenne rossz a "jófiú kontra rosszfiú" séma mint ötlet, ha a körítés is megfelelő lenne, de a jófiú inkább valami unott és bárgyú képű valakinek tűnik, a rosszfiú, a Püspök pedig elfuserált és jellegtelen főgonosz. Ez egy amolyan ahogy esik, úgy puffan típusú produkció, bizarr és kicsit szürreális látomás, amelynek az élvezeti értéke valahol a nulla és a mínusz végtelen között van félúton, és a készítőkben még a legapróbb jele sem volt meg annak a törekvésnek, hogy legalább megpróbálják elleplezni a film gyengeségeit, hiányosságait. A befejezés ugyan mintha nyitva hagyná az utat egy lehetséges folytatás előtt, az azonban szerencsére nem készült el.

Ritkán látni ilyen kritikán aluli minőséggel bíró opust, magam sem tudom, hogy az alkotóknak miként sikerült összetákolniuk ezt a förmedvényt, de feltételezem, hogy pusztítóbban hatott az agysejtjeimre, mintha megittam volna egy üveg tömény szeszt. Valahol azért megvan a maga bája, lényegében véve önmaga paródiáját is nyújtotta ez a film, noha feltételezem, hogy nem ez volt az elsődleges szándék a forgatáskor. Elszánt film fanatikusoknak és az agysorvadás veszélyével dacolóknak szinte kötelező darab, egyébként viszont tényleg a rossz filmek egyik díszpéldánya.