Nagyon régóta szerepelt már ez a film a megnézendő listámon, és most, hogy végre elérhetővé vált, szinte azonnal rá is vettettem magamat. Nem olvastam véleményeket róla, nem néztem videókat arról, hogy mégis mennyiben fogja visszaadni azt a fajta hangulatot, amit Stephen Kingnek és fiának, Joe Hillnek egész korrektül sikerült megteremteniük a közös kis novellájuk lapjain. Egyszerűen csak nézni akartam, és nagyon vágytam rá, hogy jó legyen a végeredmény. Sajnos a jótól viszont számomra messze volt.
A film rendezéséért az a bizonyos Vincenzo Natali volt felelős, akinek az 1997-es, a Kocka című filmet köszönhetjük, és be kell, hogy valljam, nekem többször is felsejlett, hogy sokszor mintha próbálná a rendező átemelni azt a fajta hangulatteremtési módot, amit a Kockánál is használt. Ezzel még nem is lett volna különösebben bajom, hisz a maga módján még kedveltem is a Kockát, hisz ügyesen építkezett a misztikus vonalra, ami hát itt bőven megvolt. Viszont emellett még két másik film is beugrott A magas fűben való megtekintése során, méghozzá az 1984-es Kukorica gyermekei és a 2002-es Kocka 2.- Hiperkocka, és sajnos mindkettőnek úgymond a hibái ugrottak be elsősorban.
Nincs azzal nagy baj, ha egy film egyáltalán nem szájbarágós, mondhatnám úgy is, hogy megadja a nézőjének azt a fajta szabadságot, hogy az adott jeleneteket úgy értelmezze, ahogy az úri kedve diktálja, viszont számomra nagyon is hiányzott, hogy talán túlságosan is sok szabadságot adnak a készítők a nézők kezeibe (gondolataiba), és nagyon is kevés tényszerűséget kapunk. Illetve nagyon csapongónak éreztem magát a történetet, hisz rengeteg mindenbe belekap, de nagyon kevés szál van, amit ki is fejtenek, ezért számomra történetszinten csalódás volt. Ha csak egy kicsit szeretném összehasonlítani a novella lapjaival, azt kell, hogy írjam, hogy a könyv messze nagyobb élvezetet nyújtott, mint a film. Pedig tényleg dicsérendő, hogy legalább próbálkoztak valami újfajta dologgal, de szerintem ez itt most, ebben a formában és az ebben a történetben rejlő lehetőségnél annyira nem jött be.
A szereplőválasztás nem volt rossz, de talán csak a Patric Wilson által testet öltött karakter ütötte meg azt a szintet, ami az átlagos fölött volt, a többiek alakítása rövid időn belül a feledés homályába süllyed majd. Technikai megvalósításról nagyon nem is kell ennél a filmnél beszélni, hisz inkább a vágásokkal próbálkoztak dominálni e téren. Amik többségében sikeresnek is mondhatók, de azért néhol átesnek azon a bizonyos lóháton.
Mindent egybevéve nem egy rossz film, de jómagam sokkal jobbra számítottam, így viszont csupán az átlagosnak mondható King-adaptációk sorát fogja erősíteni.
62 A magas fűben (2019)
Kansasen keresztülutazva egy testvérpár egy fiatal gyermek sírására lesz figyelmes. Azonnal kutatni kezdik a hang forrásást, rövidesen azonban egy magas fűvel benőtt mezőre... több»
Szereplők: Patrick Wilson, Harrison Gilbertson, Laysla De Oliveira, Avery Whitted, Will Buie Jr.
